Ida B. Wells, az első afro-amerikai női választójogi szervezet alapítója

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Ida B. Wells, az első afro-amerikai női választójogi szervezet alapítója

július 16, 2016 - 21:44
Ida B. Wells amerikai újságíró, polgárjogi harcos, feminista, a lincselések megállítására szerveződött mozgalom elindítója.

1862. július 16-án még rabszolgának született. Szüleit korán elvesztette, 16 évesen tanítói állást kapott egy feketéket oktató általános iskolában. Később Memphisbe költözött, és munka mellett a Fisk University nyári kurzusaira járt.

1884-ben elsőosztályú jegyet váltott egy vonaton, fehérek közé. Mivel a kalauz felszólítására nem hagyta el a kupét, a kalauz és két férfiutas erőszakkal kirángatta. A vasúttársaság ellen indított perét először megnyerte, majd a Tennessee legfelsőbb bíróság elutasította.

Lola álnév alatt több újságnak dolgozott, témái főleg a feketék és a nők jogai voltak. Chicago’s Alpha Suffrage Club néven megalapította az első fekete szüfrazsett egyesületet, alapítója és első elnöke volt a Negro Fellowship League-nak, titkára a National Afro-American Council-nak. Egyik alapítója volt a National Association for the Advancement of Colored People-nek. 1931-ben halt meg.

Crusade for Justice című önéletrajza jóval halála után, 1970-ben jelent meg.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Rosa Parks amerikai polgárjogi aktivista (1913–2005)

december 31, 2016 - 21:29

1955. december elsején a munkából hazatérő, fáradt, feketebőrű Rosa Parks leült a buszon egy, a fehérek számára fenntartott helyre. Amikor egy fehér férfi szólt neki, álljon fel, ő akar leülni, Rosa ülve maradt. Nem állt fel a buszvezető felszólítására sem. Ez az esemény indította el Montgomeryben a busz-bojkottot, ez adott lökést a polgárjogi harcosoknak, élükön az ifjabb Martin Luther Kinggel, a mozgalom országossá tételéhez. 

Angelina Grimke amerikai abolícionista, feminista (1805–1879)

február 17, 2017 - 21:39

Dél-Karolinában született, a család hatalmas ültetvényén többszáz rabszolgát tartott. Angeline és egyik nővére, Sarah életét két eszmének, a rabszolgaság eltörlésének és a női egyenjogúság kivívásának szentelte. Aktív tagjai voltak az  American Anti-Slavery Society és a Woman Suffrage Association szervezeteknek.1836-ban Angelina An Appeal to the Christian Women of the South címmel cikkel írt a The Liberator című lapba, az írás országos ismertséget szerzett neki. Kiderült, hogy remek szónoki képességekkel rendelkezik, 1838-ban Bostonban sokezres tömeg előtt tartott beszédet.

Költekező mágnásfeleségből és zsarnok anyából interszekcionális feminista: Alva E. Belmont (1853–1933)

november 08, 2016 - 22:44

Az alabamai Mobile-ban született egy módos kereskedő gyermekeként. A feminizmussal csak középkorú nőként került kapcsolatba (akkor viszont korát megelőző haladó szellemben értelmezte!), előtte leginkább extravagáns költekezési és építkezési szokásairól volt híres. Első férje a dúsgazdag mágnáscsaládból származó William Kissam Vanderbilt volt, akivel élénk társasági életet éltek. Az elit nagy megbotránkozására (és ügyvédje minden lebeszélési kísérlete ellenére) azonban a háromgyermekes Alva, felrúgva az íratlan szabályokat, hűtlenség miatt elvált férjétől.