Lise Meitner osztrák fizikus (1878–1968)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Lise Meitner osztrák fizikus (1878–1968)

november 04, 2020 - 23:31

Bécsben született, 1906-ban doktorált fizikából szülővárosa egyetemén. 1907-től a berlini egyetemen Max Planck professzor asszisztense lett, ott kezdődött többévtizedes munkája Otto Hahn vegyésszel. A radioaktivitás kutatása során tett felfedezéseiket közös publikációk sora tanusította. 1926-ban ő volt az első nő, aki Németországban fizikusi egyetemi professzori kinevezést kapott. 1933-ban zsidó származása miatt eltiltották az oktatástól, majd 1938-ban életveszélybe került és menekülnie kellett. Sikerült Svédországba szöknie, ahol Stockholmban Manne Siegbahn laboratóriumában kapott állást, megkapta a svéd állampolgárságot is. A közös munka Hahnnal nem szakadt meg, levélben tartották a kapcsolatot. 1946-ban előadókörútra hívták az Egyesült Államokba, visszatérése után a stockholmi egyetem magfizikai részlegének vezetőjévé nevezték ki. Több egyetem tiszteletbeli tagja, az osztrák Tudományos Akadémiai első női tagja, a Max Planck érem és az Enrico Fermi díj birtokosa. 1982-ben róla nevezték el a meitnerium nevű kémiai elemet. 

1944-ben Hahn maghasadással kapcsolatos eredményeiért Nobel díjat kapott, elfogadó beszédében egy szót sem ejtett Meitnerről.  

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Margarete Schütte-Lihotzky osztrák építész, ellenálló (1897–2000)

február 23, 2018 - 09:53

Az első nő, aki osztrák egyetemen ( K.K. Kunstgewerbeschule) építészi diplomát szerzett. 1926-ban Frankfurt városvezetségétől kapott megbízást modern lakások tervezésére. Ennek a munkának legjelentősebb eredménye a Frankfurti konyha, napjaink építészetében is jelen van. 

Irène Joliot-Curie francia fizikus (1897–1956)

szeptember 12, 2017 - 10:38

Szülei már 10 éves korában észrevették matematikai tehetségét. A Sorbonne természettudományi karán kezdett tanulni, a háború alatt röntgentechnikusként dolgozott, utána tudta befejezni tanulmányait. 1925-ben védte meg a polónium alfa sugárzásáról írt doktori disszertációjat, utána anyja laboratóriumában kezdett dolgozni. 1926-ban házasságot kötött Frédéric Joliot-val, kutatásaikról közös publikációkban számoltak be. A mesterséges radioaktivitás felfedezéséért 1935-ben megosztott Nobel-díjat kaptak. 1936-ban rövid időre a tudományos kutatásért felelős államtitkári posztot töltötte be.