Maria Gaetana Agnesi olasz matematikus, filozófus, nyelvész (1718–1799) 

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Maria Gaetana Agnesi olasz matematikus, filozófus, nyelvész (1718–1799) 

május 15, 2019 - 00:28

A matematikai történetének kiemelkedő jelentőségű alakja Milánóban született, gazdag kereskedőcsaládba. Széleskörű nevelést kapott, hétéves korában három, tizenegy évesen már hét nyelven írt, olvasott és beszélt. Húsz évesen Propositiones Philosophicae címen kiadott könyve matematikai és filozófiai esszék gyűjteménye, komoly elismerést kapott tudományos körökben. 1748-ban jelent meg legfontosabbnak tartott munkája Instituzioni analitiche ad uso della gioventù italiana címmel. 1750-ben XVI. Benedek pápától megkapta tanári kinevezését a bolognai egyetem matematika és filozófia tanszékére. Két évvel később, apja halála után otthagyta az egyetemet, további életét a vallástudománynak és a jótékonykodásnak szentelte. 1783-ban megalapította az Opera Pia Trivulzio öregotthont, melyet egészen haláláig vezetett. Nevét viseli az Agnesi-féle görbe, az 16765 Agnesi aszteroida és a Vénusz egyik krátere.   

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Az első magyar régésznő: Torma Zsófia

február 27, 2013 - 22:06
Torma Zsófia (netbaratno.com)

Torma Zsófia (1832-1899) az erdélyi Csicsókeresztúron született 1832. szeptember 27-én. Már a gyermekkora is ásatási leletek társaságában telt, hiszen szobája padlóját régész-történész édesapja cserépdarabkái borították. Érdeklődését csak fokozta, hogy gyakori vendégük volt a magyar régészet és műemlékvédelem megalapítója, Rómer Flóris bencés szerzetes.

Freda Bage ausztrál biológus, egyetemi tanár, feminista (1883–1970)

április 08, 2017 - 22:46

A University of Melbourne hallgatója volt, 1907-ben diplomázott. A következő évben elnyert egy ösztöndíjat az angliai King's College-be, ahol három évig volt kutató. 1911-ben tért haza, a melbourne-I egyetemen oktatott, 1914-ben ő lett a The Women's College első vezetője. Sokat utazott az országban, női hallgatókat toborzott az egyetemre. Útjainak jelentős részét saját autójával tette meg, amit, hölgyhöz nem illő módon, maga vezetett és javított is.

Ida Noddack német vegyész (1896–1978)

február 23, 2018 - 22:09

A berlini Technische Hochschule-ben tanult kémiát, 1919-ben diplomázott, doktori értekezését 1921-ben védte meg. Néhány évvel később első, komoly tudományos sikere a rénium felfedezése, későbbi férjével, Walter Noddackkal és Otto Berg röntgentechnikussal közösen. A rénium egyike volt az utolsó, természetben előforduló elemeknek, melyeknek a helye még üres volt a periódusos rendszerben. Ida említette meg egy dolgozatában legelőször az uránhasadás lehetőségét is, de nőről lévén szó, elméletét nem vették komolyan.