Jelena Dimitrijević szerb író, költő, utazó (1862–1945)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Jelena Dimitrijević szerb író, költő, utazó (1862–1945)

március 27, 2019 - 20:08
A XIX század végének, XX. század elejének talán legjelentősebb szerb írója.

Kruševac-on született, jómódú, hagyományos ortodox családba. Gyerekkorában kezdett érdeklődni a nyelvek iránt, megtanult franciául, angolul, oroszul, olaszul, görögül és törökül. A nyelvek mellett íráskészsége is hamar kibontakozott, 1878-ban jelent meg első verse. 1881-ben házasságot kötött Jovan Dimitrijevic magasrangú katonatiszttel, Niš városában telepedtek le. Férje támogatta író és szociális tevékenységét, beutazták együtt Európát és Amerikát, útjairól írt könyvei nagy sikert arattak. Érdeklődésének középpontjában a nők élete állt, különösen a háremben élők helyzete foglalkoztatta. Jó barátságot ápolt török nőkkel, így közvetlen tapasztalatokat szerzett hárembeli életükről, erről szóló könyve 1897-ben jelent meg Pisma iz Niša o haremima címmel. Valamennyi versében, levelében, elbeszélésében, regényében fő téma a nő, a családban és a társadalomban elfoglalt helye, érzései, elnyomatása, kiszolgáltatottsága. A főművének tekintett Nove című regényéért 1912-ben megkapta a tekintélyes Matica Srpska díjat. 
Néhány munkája: Jelenine pesme; Đul-Marikina prikažnja; Fati-Sultan, Safi-Hanum,Mejrem-Hanum; Amerikanka; Pisma iz Misira; Novi svet ili u Americi godinu dana; Sedam mora i tri okeana. Putem oko sveta.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Narcyza Żmichowska lengyel író, aktivista, feminista (1819–1876)

március 31, 2018 - 16:38

Varsóban született, elszegényedett, haladó elveket valló nemesi családba. Az Institut Guwernantek elvégzése után 1835-38 között az intézet tanára volt, majd az előkelő Zamoyski családnál vállalt nevelőnői állást. Velük utazott Párizsba, ahol találkozott fivérével, aki forradalmi tevékenysége miatt menekültként élt ott. Bekapcsolódott a lengyel emigránsok életébe és megismerkedett a feminizmus eszméjével.

Massi Bruhn dán író, feminista (1846–1895)

december 27, 2017 - 00:52

A gribskovi erdészházban élt szüleivel. 40 éves volt, amikor anyja meghalt, és az addig engedelmes gyermekként élő nő elkezdhette önálló életét. Koppenhágába költözött és régi álmát beteljesítve írni kezdett, bekapcsolódott a nőmozgalomba. Életének hátralévő kilenc évébe belesűrített mindent, amit csak tudott. Újságot szerkesztett, regényeket és elbeszéléseket írt, fordított, előadásokat tartott. A dán nőszervezet, a Kvindelig Fremskridtsforening tagja lett, melynek Hvad vi vil című lapjában kezdett megjelenni 1888-ban folytatásos regénye, az Et Lægemiddel.

Kádár Karr Erzsébet (Elisabeth Karr) újságíró, író, költő (1898–1960)

május 14, 2019 - 13:29

Budapesten született, fiatal lányként a festészet iránt érdeklődött, az iparirajz iskolát is elvégezte. Később az irodalom felé fordult, első versei az 1910-es évek végén a Ma című lapban jelentek meg. Fiatalon lépett be a kommunista pártba, a Tanácsköztárság alatt a közoktatásügyi népbiztosság munkatársa volt. Férjével, Székely Jánossal 1922-ben Németországba emigrált, ahol filmforgatókönyveket írt, valamint a Rote Fahne és a Welt am Abend című lapokban publikált Elisabeth Karr néven. 1930-tól a Illustrierte Neue Welt című magazin szerkesztője volt.