Léghajóból végzett csillagászati megfigyeléseket: Dorothea Klumpke Roberts

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Léghajóból végzett csillagászati megfigyeléseket: Dorothea Klumpke Roberts

augusztus 09, 2017 - 13:36

Az első nő volt, aki léghajóból végzett csillagászati megfigyeléseket.

San Franciscoban született hétgyerekes családban, német apját az aranyláz hozta Kaliforniába. 1877-től Párizsban éltek. A lányok mind nagy karriert futottak be: Anna Elizabeth Klumpke lett, Julia Klumpke és , Mathilda Klumpke , Augusta pedig neurológus , férjével klinika alapítója.  

Dorothea 1886-ban diplomázott a Sorbonne-on és a párizsi obszervatóriumban kezdett dolgozni. A Szaturnusz gyűrűiről készített doktori értekezését 1893-ban védte meg. Szakmai munkája mellett cikkeket írt és előadásokat tartott, melyekben a nőknek a tudományos életbe való bekapcsolódását propagálta. Tudományos tevékenységét nemzetközi téren is rangos kitüntetésekkel ismerték el. 1889-ben az első volt, aki a francia csillagászati egyesülettől megkapta a Prix de Dames díjat. A 339 Dorothea és az 1040 Klumpkea kisbolygók viselik a nevét. 

Róla és szintén csillagász férjéről nevezték el a hagyatékukból alapított, nagy presztízsű Klumpke-Roberts-díjat, amelyet minden évben egy ígéretes tudós vagy író kap meg.  Például 1975-ben , 1983-ban  kapta. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Maria Goeppert-Mayer Nobel-díjas lengyel származású amerikai fizikus (1906–1972)

június 27, 2017 - 20:32

Katowiceben született, Göttingenben járt egyetemre, ahol 1930-ban doktorált. 1931-ben férjével az Egyesült Államokba emigráltak, ahol Maria 1939-ig a Johns Hopkins University, 1939-től 1946-ig a Columbia University tanára volt. Az Argonne National Laboratory következett, majd 1960-tól a University of California, San Diego ahol tovább folytatta magfizikai kutatásait. 1963-ban Nobel díjat kapott, J. Hans D. Jensennel és Wigner Jenővel megosztva.

Ida Rhodes matematikus (1900-1986)

június 04, 2013 - 06:24

„A Cornellen és a Columbián egyfajta csodagyereknek tartottak, a tanárok rettenetesen elkényeztettek, azt mondogatták, egyike vagyok a legjobbaknak, és mindent megtettek értem. Előfordult, hogy az órarendjüket is megváltoztatták a kedvemért. Akkoriban kórházi nővér voltam. Délutánonként tizenkét órát dolgoztam, így nem tudtam bejárni az előadásokra. Úgyhogy megtörtént, a professzor délelőttre tette előadásait, amit hallgatni szerettem volna. Ezért volt, hogy nem foglalkoztam fizikával és kémiával, mert nem tudtam laboratóriumi gyakorlatokra járni... Szóval, azt hittem, én vagyok a világon az egyik legnagyobb, legkiválóbb matematikus. Amikor az MTP tagja lettem, rájöttem, hogy buta, tájékozatlan teremtés vagyok, aki azt se tudja, mi fán terem a számelmélet ...”

Nicole-Reine Lepaute francia asztronómus, matematikus (1723–1788)

április 12, 2017 - 00:41

A párizsi Luxembourg palotában született, ahol apja lakáj volt. Formális nevelést nem kapott, de sokat tanult a kéznél levő könyvekből, az ott élő vagy odalátogató professzoroktól, tudósoktól. 1748-ban megismerkedett és összeházasodott a királyi órásmesterré kinevezett Jean Andre Lepaute-val, aki felkeltette érdeklődését az asztronómia és a matematika iránt. Nicole nemcsak segített férjének a munkában, hanem önállóan oldott meg problémákat. 1759-ben előre jelezte a Halley üstökös visszatérését.