Beniczkyné Bajza Lenke író (1839–1905)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Beniczkyné Bajza Lenke író (1839–1905)

április 12, 2017 - 01:02
A 19. század egyik legolvasottabb magyar írónője.

Beniczkyné Bajza Lenke. Radóné Hirsch Nelly rajza, részlet.

Apja Bajza József író, költő, anyja Csajághy Laura testvére, Csajághy Júlia. 

Tizenhétéves korában kezdett publikálni, termékeny és sikeres írónak bizonyult. Regényei mellett sok elbeszélést írt, főmunkatársa volt a Nővilágnak, írásait gyakran közölte többek között a Koszorú, a Hölgyfutár, a Pesti Hírlap, a Pesti Napló.

Első házassága válással végződött, második férje beniczei és micsinyei Beniczky Ferenc, Pest vármegye főispánja, akivel sokat utazott. Szalonja a pesti irodalmi élet központja volt. Népszerűségéhez feltűnő szépsége is hozzájárult.

1878-ban ő volt ( után) a második nő, akit a Petőfi-társaság beválasztott tagjai közé. 

Néhány munkája:

  • Beszélyek;  
  • A fátyol titkai;
  • A vér hatalma;
  • Saját kezébe;
  • A gyöngysor;
  • Tűzben;
  • A házasság titka;
  • Két szív harca;
  • A hegység tündére;
  • Becsületszó;
  • Zöld gyepen;
  • Végzetes tévedés;
  • Leányok tükre (Nagy magyar nők élete) .

Nem összekeverendő a szintén író val! 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Pulszky Ferencné Walter Teréz író (1819–1866)

február 07, 2015 - 21:44

Therese von Walter előkelő bécsi bankárcsalád híresen szép és rendkívül művelt lánya beleszeretett az „ellenségbe”, Pulszky Ferencbe, feleségül ment hozzá, Magyarországra költözött, és az országba is beleszeretett. Amikor férje a szabadságharcban betöltött szerepe miatt emigrációba kényszerült, oda is követte. Az Angliában és Amerikában töltött évek alatt cikkeket, elbeszéléseket publikált, melyekben a magyar ügy mellett állt ki. 

Főműve, a  Memoirs of a Hungarian lady  (1850, London) németül is megjelent, magyarul itt olvasható:

Kalocsa Róza író, pedagógus (1838–1901)

január 11, 2019 - 00:00

A pedagógus családból származó tanárnő az elsők között volt, akik szorgalmazták a magyar nyelv tanítását az iskolákban. Az ország számos intézményében tanított, Szatmáron a protestáns leánynevelő intézetnek, Debrecenben a református felsőbb leányiskola internátusának, Pesten a Evangélikus Református Felsőbb Leányiskolának volt igazgatója. Sokat publikált (gyakran férfi álnév alatt), cikkeket, tanulmányokat, tankönyveket, elbeszéléseket, regényeket írt, franciából és angolból fordított, a volapük (mesterséges nyelv) lelkes támogatója volt.

Néhány műve: 

Büttner Júlia író, újságíró (1848–1925)

február 19, 2019 - 11:52

Sajóvámoson született, az ottani leánynevelő intézet tanulója volt. 1873-ban a Fővárosi Lapok-ban jelent meg első írása. 1887-től a Barsmegyei Hírlap szerkesztője volt. Humoros, érzelmes elbeszéléseit, folytatásos regényeit rendszeresen közölte a Magyarország és a Nagyvilág, Magyar Bazár, Magyar Szemle, Ország-világ és a Magyar Lányok. Testvére,  szintén író volt.

Néhány munkája: