Tary Gizella vívó, író (1884–1960)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Tary Gizella vívó, író (1884–1960)

december 28, 2016 - 00:27

A Rákosi Szidi-féle színiiskolában ismerkedett meg a vívással, majd Fodor Károly vívóintézetében fejlesztette tudását. 1909-ben Pozsonyban az első magyar női tőrvívóbajnokság nyertese. Az 1924-es párizsi olimpiai játékokon ő szerezte meg a magyar női sport első olimpiai helyezését,  hatodik lett. 1925 -29 között háromszor nyerte meg a szlovenszkói, 1930-ban pedig a Tátra-bajnokságot. Évtizedeken át vívómesterként működött. 

1924-ben Pécsett bemutatták Mátkaság című színművét; egyfelvonásosait fővárosi kabarék játszották.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Tordasi Ildikó olimpiai bajnok tőrvívó (sz. 1951)

szeptember 29, 2017 - 23:52

Első komoly sikere az 1971-es ifjúsági világbajnokságon elért győzelme. Hatszoros magyar bajnok, három egyéni, három csapatgyőzelemmel. 1973-ban, Göteborgban világbajnok volt a tőrcsapat tagjaként. Az 1972-es müncheni olimpián ezüstérmet nyert a női tőrcsapattal. Legnagyobb sikerét az 1976-os, montreali olimpián érte el, egyéniben aranyérmes, a csapattal ezüstérmes lett. Az 1980-as moszkvai olimpián bronzérmes lett a csapat. 1973-ban és 1976-ban az év sportolónője, 1973, 1976, 1977 és 1979-ben az év magyar vívója volt. Sportolói pályafutásának befejezése után az MTK edzője lett.

Nagy Etel tánc- és mozgásművész, koreográfus (1907–1939)

június 21, 2017 - 15:05

A Munkás Testedző Egyesületben tornázott, majd Pozsonyban egy mozdulatművész mellett dolgozott. 1928-tól Bécsben Gertrud Kraus növendéke volt, 1930-tól Budapesten Ritter Máriától tanult, akinek később munkatársa lett. Egy nemzetközi táncversenyen Varsóban debütált, itthon a Zeneakadémián voltak szólóestjei. Több publikációja jelent meg a tánc elméletéről. Pesten gyerekeknek nyitott iskolát, ezt néhány év után a rendőrség betiltotta. Korai halálát követően kortárs művészek – közöttük férje, Vas István – könyvben tisztelegtek emléke előtt.