Anna Julia Cooper, afro-amerikai író, tanár

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Anna Julia Cooper, afro-amerikai író, tanár

augusztus 10, 2016 - 12:46
Anna Julia Cooper egy felszabadított rabszolga gyerekeként jött világra, mégis - az USA-ban 4. fekete nőként - doktori címet szerzett. Élete jól példázza, hogy milyen fontos a nők oktatása, már egészen kicsi kortól.

Anna Julia Cooper 1858. augusztus 10-én született Észak-Karolinában, Raleigh-ben. Anyja egy felszabadított rabszolga volt, és összesen kilenc gyermeke volt. Anna apja valószínűleg a gazdaság tulajdonosa volt, ahol az anyja dolgozott.

A 8 éves kislány egy episzkopálisok által működtetett iskolába járt, melynek kifejezetten az volt a célja, hogy a felszabadított rabszolgák gyermekeit oktassa. Itt nemcsak az általános tantárgyakat tanultak, hanem kereskedelmi alapismereteket is - valamint volt kifejezetten oktatás lányoknak is. A kis Anna tehetségét hamar felismerték, kiemelkedő eredményei voltak matematikában és más tudományokban. Később, az iskolában tanító lett. Férje korai halála után folytatta a tanulmányai az Oberlin College-ben, csupa férfi között. 1887-ben fejezte be tanulmányait matematikából.

Már tanárként dolgozott Washingtonban, amikor 1892-ben kiadta első (és egyetlen) könyvét, melynek címe: A Voice from the South: By A Woman from the South (Egy hang délről : írta egy déli nő). Mai napig széles körben fontos írásnak tartják az afro-amerikai feminizmus történetében. Cooper fontosnak tartotta, hogy sokat foglalkozzanak a fekete nők tanításával, hogy őket nem csak tanításban, hanem morálisan és spirituálisan is felemeljék. Szükség is van erre - állította - mivel a felsőoktatásban a férfiak durvasága közé a női intelligencia több eleganciát hoz. De írt a rasszizmusról és a feketéket érintő szociális kérdésekről is.

Nemcsak oktató és szerző volt, hanem szónok is, több nagy konferencián is felszólalt.

1914-ben, 56 évesen elkezdte a doktori képzést a Columbia Egyetemen, de meg kellett szakítania, mert testvére árván maradt öt gyerekét örökbe fogadta. Később folytatta a tanulmányait a párizsi Sorbonne-on, 1925-ben védte meg a dolgozatát ("Franciaország rabszolgasággal kapcsolatos attitűdje 1789 és 1848 között)". 65 évesen, a negyedik fekete nőként kapta meg a PhD fokozatot.

1964. február 27-én halt meg, 105 évesen. A Saint Augustine's College (ahol tanulmányait kezdte) egyik kápolnájában emlékművet állítottak neki.

2009-ben az USA emlékbélyeget bocsátott ki a tiszteletére. Ugyanebben az évben Virginia államban egy tandíjmentes iskolát neveztek el róla. A Wake Forest Egyetem róla nevezte el az amerikai Dél gender- és faji politikájának kutatására felállított központot (Anna Julia Cooper Center on Gender, Race, and Politics in the South).  

Vivian M. May, a Women's Studies amerikai professzora tőle eredezteti a metszetszemlélet (interszekcionalitás) gondolatát, azaz annak vizsgálatát, hogy az elnyomás különböző formái hogyan hatnak egymásra.  

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Akiről az "Anna és a király" c. film szól: Anna Leonowens angol nevelő, utazó, író, feminista (1831–1915)

november 17, 2016 - 17:19

Indiában született, apja angol katonatiszt, anyai ágon indiai felmenői is voltak - ezt saját és gyermekei jobb lehetőségei érdekében egész életében igyekezett titkolni. Hat és tizenöt éves kora között Angliában intézetben nevelkedett. 1847-ben a család a jemeni Adenbe költözött. a helyi lelkész és orientalista George Percy Badger és felesége tanították a lányt, ők figyeltek fel kiemelkedő nyelvérzékére, és több útjukra magukkal vitték.

Anna Sandström svéd pedagógus, oktatási reformer, feminista (1854–1931)

szeptember 01, 2017 - 14:23

1874-ben végzett a stockholmi Högre lärarinneseminariet tanárképzőben. Egyetemre nem mehetett, Stockholmban az Ahlinska skolan-ban, majd a Södermalms högre läroanstalt för flickor-ban tanított 1883-ig. Elégedetlen volt a lányiskolák tananyagával, ezért hogy eredményesebben taníthasson, továbbképezte önmagát is, franciát, latint, történelmet és irodalmat tanult. Alaposan ismerte a reformpedagógiával foglalkozó irodalmat és maga is publikált a témában.

Freda Bage ausztrál biológus, egyetemi tanár, feminista (1883–1970)

április 08, 2017 - 22:46

A University of Melbourne hallgatója volt, 1907-ben diplomázott. A következő évben elnyert egy ösztöndíjat az angliai King's College-be, ahol három évig volt kutató. 1911-ben tért haza, a melbourne-I egyetemen oktatott, 1914-ben ő lett a The Women's College első vezetője. Sokat utazott az országban, női hallgatókat toborzott az egyetemre. Útjainak jelentős részét saját autójával tette meg, amit, hölgyhöz nem illő módon, maga vezetett és javított is.