Mary Edwards Walker amerikai feminista, orvos, író (1832–1919)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Mary Edwards Walker amerikai feminista, orvos, író (1832–1919)

november 20, 2016 - 21:41
1855-ben az első női orvosok között végzett a Syracuse Medical Collegeban.

1832-ben született New York állam Oswego városában, haladó szellemű szülők gyermekeként, így kiváló oktatásban részesült, és közvetlen példát látott otthon az egyenrangú házasságra, az egyenlő otthoni munkamegosztásra. Anyja már gyerekkorában meggyőzte, hogy a nők számára szinte kötelezőnek számító szoros fűző és a földet söprő, port piszkot összeszedő számtalan alsószoknya egészségtelen.

1855-ben az első női orvosok között végzett New Yorkban, a Syracuse Medical Collegeban (az évfolyam egyetlen nőhallgatójaként). A diploma után férjhez ment évfolyamtársához - az esküvőn (korabeli nadrágot) viselt, nem fogadott engedelmességet, ráadásul a lánykori nevét is megtartotta! - és közösen elindították praxisukat. Mivel azonban a páciensek nem bíztak az orvosnőkben, nem voltak sikeresek, és később a férj hűtlensége miatt el is váltak.  

A polgárháborúban az északiak önkéntese, kezdetben mint nővér, később mint sebész dolgozott. Kémkedés vádjával (holott valójában sebesült civileket akart ellátni az ellenség területén) a konföderációsok börtönébe került, ahonnan fogolycserével szabadult. Andrew Johnson elnök 1865-ben a Congressional Medal of Honor kitüntetést adományozta neki - a mai napig ő az egyetlen nő, aki ebben a magas rangú katonai elismerésben részesült.

A háború után rendszeresen előadott és publikált, többek közt a higiéniáról, az absztinenciáról (az alkoholellenes mozgalom keretén belül), a betegségek megelőzéséről, valamint a nők jogairól, azon belül a kényelmes, egészséges öltözködésről. Többször letartóztatták „férfiruha” viseléséért.

„Nem férfiruhát viselek, hanem a saját ruháimat”

– válaszolta a vádakra. Egész életében elkötelezett híve volt az öltözködési reformnak, annak ellenére, hogy számtalan atrocitást szenvedett el miatta.  

Küzdött a nők szavazati jogáért is, 1871-ben megpróbálta magát felvetetni a választói listára. Mindvégig kitartott azon nézete mellett, hogy a nők az aktuálisan érvényben levő törvények szerint is rendelkeznek szavazati joggal. 1919 februárjában halt meg - a törvénybe iktatását már nem érte meg. 

Művei: 

  • Unmasked, or the Science of Immorality, To Gentlemen by a Woman Physician and Surgeon. (1878)
  • Woman suffrage, No.1: hearings before the Committee on the Judiciary, House of Representatives, Sixty-second Congress, second session, statement of Dr. Mary E. Walker. February 14, 1912.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Gene Stratton Porter amerikai író, természetfotós, feminista (1863–1924)

május 05, 2017 - 23:31

A Limberlost lápvidék növény- és madárvilágáról készített felvételei a Recreation és az Outing folyóiratban jelentek meg. Első regényét is kedvezően fogadták, az igazi sikert azonban második könyvével, a Freckles-el aratta: Műveit számos nyelvre lefordították, az eladott példányszám jóval meghaladta a tízmilliót. 1920-ban Kaliforniába költözött, ahol – az első nők között - filmstúdiót alapított és saját munkáit vitte filmre. Néhány munkája: A Girl of the Limberlost, Laddie, Michael O'Halloran, A Daughter of the Land. 

Doktornő nadrágban: Madeleine Pelletier francia orvos, radikális feminista (1874–1939)

április 09, 2017 - 23:23

Az első francia nő, aki pszichiátriai szakvizsgát tett és állami elmegyógyintézetben alkalmazták. Szegény családból származott, korán kimaradt az iskolából, később önerőből készült fel az egyetemre. Már kamaszkorában anarchista és feminista csoportok tagja volt, 1906-ban a Solidarité des femmes titkárává választották. Cölibátusban élt. Férfiruhát viselt, hogy ezzel is jelezze eltávolodását a kultúra által definiált, korlátozó "nőiesség" fogalmától. 1908-ban La Suffragiste címen újságot alapított.

Marieta de Veintimilla ecuadori író, feminista (1855–1907)

augusztus 29, 2017 - 20:20

Olasz operaénekes anyja és ecuadori apja halála után nagybátyja, Ignacio de Veintemilla nevelte fel, akit 1876-ban az ország elnökének választottak. Agglegény volt, így Marieta töltötte be a first lady szerepét. Pozícióját felhasználva igyekezett változásokat hozni a nők életébe. Példáját követve a nők, akik addig csak feketébe öltöztek, színes ruhákat kezdtek viselni. Mivel gyakran sétált egyedül vagy egy barátnőjével, elfogadott lett a férfikísérő nélküli megjelenés. 1882-ben nagybátyja távollétében felkelés tört ki, a hadsereg élére állt és megvédte a fővárost.