Mary Edwards Walker amerikai feminista, orvos, író (1832–1919)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Mary Edwards Walker amerikai feminista, orvos, író (1832–1919)

november 20, 2016 - 21:41
1855-ben az első női orvosok között végzett a Syracuse Medical Collegeban.

1832-ben született New York állam Oswego városában, haladó szellemű szülők gyermekeként, így kiváló oktatásban részesült, és közvetlen példát látott otthon az egyenrangú házasságra, az egyenlő otthoni munkamegosztásra. Anyja már gyerekkorában meggyőzte, hogy a nők számára szinte kötelezőnek számító szoros fűző és a földet söprő, port piszkot összeszedő számtalan alsószoknya egészségtelen.

1855-ben az első női orvosok között végzett New Yorkban, a Syracuse Medical Collegeban (az évfolyam egyetlen nőhallgatójaként). A diploma után férjhez ment évfolyamtársához - az esküvőn (korabeli nadrágot) viselt, nem fogadott engedelmességet, ráadásul a lánykori nevét is megtartotta! - és közösen elindították praxisukat. Mivel azonban a páciensek nem bíztak az orvosnőkben, nem voltak sikeresek, és később a férj hűtlensége miatt el is váltak.  

A polgárháborúban az északiak önkéntese, kezdetben mint nővér, később mint sebész dolgozott. Kémkedés vádjával (holott valójában sebesült civileket akart ellátni az ellenség területén) a konföderációsok börtönébe került, ahonnan fogolycserével szabadult. Andrew Johnson elnök 1865-ben a Congressional Medal of Honor kitüntetést adományozta neki - a mai napig ő az egyetlen nő, aki ebben a magas rangú katonai elismerésben részesült.

A háború után rendszeresen előadott és publikált, többek közt a higiéniáról, az absztinenciáról (az alkoholellenes mozgalom keretén belül), a betegségek megelőzéséről, valamint a nők jogairól, azon belül a kényelmes, egészséges öltözködésről. Többször letartóztatták „férfiruha” viseléséért.

„Nem férfiruhát viselek, hanem a saját ruháimat”

– válaszolta a vádakra. Egész életében elkötelezett híve volt az öltözködési reformnak, annak ellenére, hogy számtalan atrocitást szenvedett el miatta.  

Küzdött a nők szavazati jogáért is, 1871-ben megpróbálta magát felvetetni a választói listára. Mindvégig kitartott azon nézete mellett, hogy a nők az aktuálisan érvényben levő törvények szerint is rendelkeznek szavazati joggal. 1919 februárjában halt meg - a törvénybe iktatását már nem érte meg. 

Művei: 

  • Unmasked, or the Science of Immorality, To Gentlemen by a Woman Physician and Surgeon. (1878)
  • Woman suffrage, No.1: hearings before the Committee on the Judiciary, House of Representatives, Sixty-second Congress, second session, statement of Dr. Mary E. Walker. February 14, 1912.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Rita Levi-Montalcini, Nobel-díjas olasz orvos, neurológus (1909–2012)

május 25, 2015 - 21:58

Konzervativ család lánya, nehezen tudta apját meggyőzni, hogy egyezzen bele egyetemi tanulmányaiba. A torinói orvosi egyetemet 1936-ban végezte el, az Anatómiai Intézetben kapott állást, de ez rövid ideig tartott, Mussolini 1938-ban kibocsátott rendelete kizárta a zsidókat a tudományos pályáról. A bújkálás évei következtek, egészen a háború végéig. 1947-ben elfogadott egy állást St. Louis-ban a Washington egyetemen. Egy évről volt szó, harminc lett belőle, komoly tudományos eredményekkel. 1962-ben Rómában is létrehozott egy kutatólaboratóriumot, ettől kezdve idejét megosztotta St.

Marie Heim-Vögtlin, az első svájci orvosnő (1845–1916)

május 30, 2015 - 22:24

Sokat küzdött, amíg elérte célját és ő lett az első svájci orvosnő. A bözeni lelkész lánya magántanuló volt, és apja – nehezen kikönyörgött – engedélyével beiratkozhatott a zürichi egyetem orvoskarára, amely Európában elsőként felvett nőket is, de ő volt az első svájci nőhallgató. A korabeli közvélemény szégyenteljesnek tartotta választását. 1872-ben kitüntetéssel letette vizsgáit, Lipcsében és Drezdában nőgyógyászatot tanult, és 1874-ben sikeresen megvédte doktori értekezését. Zürichben kezdett praktizálni – ehhez is apja hivatalos engedélye kellett.

"Együttérző megismerés" - 152 éve született Jane Addams amerikai szociális munkás, filozófus, feminista

szeptember 07, 2012 - 06:54

A huszadik század elején, Amerikában népszerűvé vált egy új filozófiai irányzat, mely elvetette a metafizikát, és ez alapján azzal az állítással hozakodott elő, hogy a filozófia korábbi problémái nagyrészt álproblémák. Neve a görög „pragma”, azaz gyakorlat szóból eredt. A pragmatizmus a tiszta abszolútumok helyére a komplex, akár ellentmondásos mindennapi életet, az általános értelemben vett igazság helyére a hasznosságot állította.