„Kenyeret és rózsát!" Rose Schneiderman amerikai szakszervezeti vezető, szocialista feminista (1882–1972)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

„Kenyeret és rózsát!" Rose Schneiderman amerikai szakszervezeti vezető, szocialista feminista (1882–1972)

szeptember 06, 2015 - 19:00
A lengyelországi Savinban született 1882. április 6-án, a család 1892-ben emigrált az Egyesült Államokba. Varrónőként dolgozott, 1903-ban egyik szervezője volt New Yorkban a United Cloth and Cap Makers szakszervezetnek. 1904-ben beválasztották a végrehajtóbizottságba, ő volt az első nő ilyen pozícióban. 1905-ben csatlakozott a Women's Trade Union League-hoz, az országos szervezetnek a munkásnők helyzetének javítása volt a célja. Az elkövetkező 45 évben a WTUL egyik legaktívabb vezetője, 1926–1950 között elnöke volt. Komoly részt vállalt a nők választójogának kivívásában, egyik szervezője volt az  International Congress of Labor-nak. Franklin D. Roosevelt elnök 1933-ban egyetlen nőként kinevezte a Labor Advisory Board tagjának, 1937–1943 között a New York State Department of Labor titkára volt. 
 
Idézet 1911-es beszédéből („Kenyeret és rózsát"):
„A munkásnőknek is joguk van az élethez, nem csak a létezéshez. Ugyanúgy, ahogy a gazdag nőknek, akiknek joguk van az élethez, a napfényhez, a zenéhez és a művészetekhez. Mindenhez, amivel a gazdagok rendelkeznek, egyaránt joga van a legegyszerűbb munkásnak is. A munkásnők nemcsak kenyeret akarnak, hanem rózsát is. Szerencsés helyzetű nők! Segítsetek, hogy a munkásnők elnyerjék a szavazati jogot, ami fegyver lehet a kezükben!" 
A Kenyér és rózsa (Bread and Roses) c. film (2000) megidézi Schneiderman alakját.
 

James Oppenheim: Bread and Roses 

As we go marching, marching, in the beauty of the day 
A million darkened kitchens, a thousand mill lofts gray 
Are touched with all the radiance that a sudden sun discloses
For the people hear us singing, bread and roses, bread and roses.

As we come marching, marching, we battle too, for men, 
For they are in the struggle and together we shall win. 
Our days shall not be sweated from birth until life closes, 
Hearts starve as well as bodies, give us bread, but give us roses.

As we come marching, marching, un-numbered women dead 
Go crying through our singing their ancient call for bread, 
Small art and love and beauty their trudging spirits knew 
Yes, it is bread we. fight for, but we fight for roses, too.

As we go marching, marching, we're standing proud and tall.
The rising of the women means the rising of us all.
No more the drudge and idler, ten that toil where one reposes,
But a sharing of life's glories, bread and roses, bread and roses.

 

 

 

Költekező mágnásfeleségből és zsarnok anyából interszekcionális feminista: Alva E. Belmont (1853–1933)

november 08, 2016 - 22:44

Az alabamai Mobile-ban született egy módos kereskedő gyermekeként. A feminizmussal csak középkorú nőként került kapcsolatba (akkor viszont korát megelőző haladó szellemben értelmezte!), előtte leginkább extravagáns költekezési és építkezési szokásairól volt híres. Első férje a dúsgazdag mágnáscsaládból származó William Kissam Vanderbilt volt, akivel élénk társasági életet éltek. Az elit nagy megbotránkozására (és ügyvédje minden lebeszélési kísérlete ellenére) azonban a háromgyermekes Alva, felrúgva az íratlan szabályokat, hűtlenség miatt elvált férjétől.

Martha Coffin Wright amerikai feminista (1806–1875) 

december 20, 2016 - 23:51

Bostoni sokgyerekes kvéker család lánya. Fiatalon ment férjhez, 19 évesen már megözvegyült, hogy eltartsa magát és kislányát, egy kvéker lányiskolában tanított. 1824-ben ismét férjhez ment, ebből a házasságból 6 gyereke született. Nővérével, -tal együtt alapítója volt 1833-ban Philadelphiában az American Anti-Slavery Society-nek. Később általa kapcsolódott be a nőjogi mozgalomba.

Domitila Chúngara bolíviai szakszervezeti vezető, feminista (1937–2012)

április 09, 2017 - 19:22

Boliviai őslakosok leszármazottja, bányászkolónián, nyomorúságban  született és nőtt fel. 1961-ben a többi bányászfeleséggel együtt létrehozta a Housewives' Committee-t (Háziasszonyok bizottsága), céljuk a nélkülözés és a szociális diszkrimináció megszüntetése volt. Az elnyomás fokozódásával tevékenysége egyre nehezebbé vált, rendőri brutalitást, kínzást szenvedett el, száműzetésbe kényszerült.  Si me permite hablar … (Hadd mondjam el …) című könyvét a bányászcsaládok életéről, a diktatúra elleni küzdelemről több nyelvre lefordították.