Judith Sargent Murray feminista, író, költő (1751–1820)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Judith Sargent Murray feminista, író, költő (1751–1820)

január 09, 2011 - 11:46
"On the Equality of the Sexes" című esszéjét a legkorábbi amerikai feminista tanulmányként tartják számon.

Judith Sargent Murrey - John Singleton Copley festménye (Részlet)

Judith Sargent 1751. május elsején született Massachusettsben, elsőszülöttként a gazdag kereskedő és hajótulajdonos család nyolc gyermeke közül. A korabeli szokásokhoz híven nevelőnő foglalkozott vele, és bár szeretett volna egyetemen tanulni, az csak fivérének járt.

Judith 1769-ben feleségül ment John Stevens hajóskapitányhoz, aki 1786-ban meghalt. Két évvel ezután Judith ismét férjhez ment, második férje John Murray lelkész, akivel már évek óta levelezett.

Judithot szenvedélyesen érdekelték a korabeli politikai események, az amerikai forradalom, a nők jogai. 1770-ben jelentek meg első versei, később esszéket kezdett írni, amelyek a Gentleman and Lady's Town and Country Magazine című bostoni magazinban jelentek meg, különféle - Constantia, Honora Martesia, Mr. Vigilius - álneveken. Már korai írásaiban vitát kavaró témákkal: a nők tanulásával, faji előítéletekkel, a nemek egyenlőségével, az önbecsülés fontosságával foglalkozik.

Judith Sargent Murray a nőnevelés kiváló teoretikusa volt – véleménye szerint a nők és férfiak egyformán intelligensek, és csak a tanulás hiánya miatt tűnnek a nők együgyűnek. Ezért kell, hogy a fiúk és a lányok egyforma – magas színvonalú – nevelést kapjanak.

A Massachusetts Magazine-ban megjelenő Gleaner esszésorozatában foglalkozik vallással, politikával, kora szokásaival és viselkedésével, emberi kapcsolatokkal. A képzeletbeli szerző egy bizonyos Mr. Vigillius, aki magát Gleaner-nek (gyűjtögető) nevezi, mert anyagát sokféle embertől és helyről szedi össze. A különféle témájú írások egy szálra vannak fűzve, a szereplők és helyszínek felbukkannak majd ismét eltűnnek, fenntartva az olvasó érdeklődését. Egyes kritikusok szerint a sorozat egy sikeres regény csíráit rejti magában.

Judith 1779-ben írta esszéjét On the Equality of the Sexes (a nemek egyenlőségéről), de csak 1790-ben jelent meg, ebből van az alábbi idézet:

“Mondható-e, hogy egy kétéves fiúgyermek ítélőképessége bölcsebb, mint egy azonos korú leányé? Azt hiszem, hogy inkább ennek ellenkezője figyelhető meg általában. De ettől a kortól kezdve micsoda elfogultság! mennyire kiemeljük az egyiket és elnyomjuk a másikat a bevett, ellentétes módszerű tanítással! az egyiket kiteljesedésre neveljük, a másikat hamar korlátok közé szorítjuk, visszafogjuk. A múló évekkel a nővér csakis a háztartásban létezhet, amíg a fivért kézenfogva a tudomány virágos ösvényeire vezetik.”

John Murray 1815-ben meghalt, az ezt követő években Judith sajtó alá rendezte és kiadta férje levelezését, prédikációit és életrajzát, majd elhagyta Bostont és lányához költözött, aki Mississippi államban egy gazdag ültetvényes felesége volt. 

Judith Sargent Murray 1820. július 6-án halt meg.

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Isabelle Gatti de Gamond belga pedagógus, politikus, feminista (1839–1905)

július 28, 2017 - 21:16

Anyja Zoé de Gamond belga feminista, apja Giovanni Gatti olasz zeneművész volt. Párizsban született, ötéves korában költözött a család Brüsszelbe. Alapos nevelésben részesült, így anyja halála és a család elszegényedése után nevelőnő lett egy lengyel nemesi családnál. Az ott töltött idő alatt autodidakta módon megtanult görögül, latinul, és bővítette filozófiai ismereteit. 1961-ben tért vissza Brüsszelbe, a következő évben elindította a  L'Education de la Femme című lapot, melyben a lányok iskoláztatásának fontosságát és az erre kidolgozott tanítási módszereit propagálta.

Grace Lee Boggs amerikai író, filozófus, polgárjogi aktivista, feminista (1915–2015) 

június 27, 2017 - 20:09

Szegény kínai bevándorlók gyereke, gyors felfogóképességére, logikus gondolkodására korán felfigyeltek tanárai. Ösztöndíjjal végzett a Barnard College-ban, filozófiai doktori disszertációját a Bryn Mawr College-ban készítette és védte meg 1940-ben. Fiatalkorától haláláig szenvedélyesen ügyeket képviselt – a nők, a feketék, a munkanélküliek, a kizsákmányoltak ügyeit. Alapítója volt többet között a Save Our Sons And Daughters és a Detroiters Working for Environmental Justice egyesületeknek.

Néhány munkája:

Akiről az "Anna és a király" c. film szól: Anna Leonowens angol nevelő, utazó, író, feminista (1831–1915)

november 17, 2016 - 17:19

Indiában született, apja angol katonatiszt, anyai ágon indiai felmenői is voltak - ezt saját és gyermekei jobb lehetőségei érdekében egész életében igyekezett titkolni. Hat és tizenöt éves kora között Angliában intézetben nevelkedett. 1847-ben a család a jemeni Adenbe költözött. a helyi lelkész és orientalista George Percy Badger és felesége tanították a lányt, ők figyeltek fel kiemelkedő nyelvérzékére, és több útjukra magukkal vitték.