Ferenczi (Ferentzi) Magda író (1890–1913)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Ferenczi (Ferentzi) Magda író (1890–1913)

február 07, 2015 - 21:46

Ferentzi Magda (MI alapú képrestaurációval készült kép)

Súlyos tüdőbetegsége miatt egy davosi szanatóriumban élt. Író apja és testvére tehetsége benne is megvolt, ezt Fehér árnyékok címmel publikált regénye is bizonyítja, melyben a szanatóriumi életet mutatja be. A könyv az írónő halála után jelent meg, Péczely-díjat kapott.

 

"Ferenczi Magda vérbeli író volt és regénye nem kísérletező dilettantizmus, hanem igazi irodalom. A szanatóriumok sajátságosan szomorú világát írta meg benne és azt a vékony határmesgyét, amelyen át a ma még hangosak átsuhannak a holnap örökös némaságába. Az alakok, amelyeket elvonultat előttünk, igazi, érdekes és egyéni életet élnek, nem irodalmi klisék, nem százszor elkoptatott típusok. Néha szinte megdöbbenünk vakítóan éles megfigyelései fölött és néha azt érezzük, ahogy ez már a sejtelmes clairvoyance, amely a halálnak előhírnöke gyanánt jelenik meg." - írja az Új Idők nekrológja. 

 

Nővére Ferenczi Sári író. 

 

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Devecseriné Guthi Erzsébet író, műfordító (1892–1965)

augusztus 24, 2019 - 18:43

Budapesten született, anyja Füredi Eszter operaénekes, apja Guthi Soma ügyvéd és író volt. Alapos nevelést kapott, éneket és nyelveket tanult, angolul, németül, franciául, oroszul, olaszul beszélt. Elbeszéléseket, tárcákat írt, klasszikus és kortárs írók, többek között Dickens, Wodehouse, Maugham, Csehov. Gogol műveit fordította. Aktiv szereplője volt a korabeli irodalmi életnek, a Hadik kávéházban naponta összejött társasághoz tartoztak Karinthyék, Kosztolányiék, Nótiék, Rejtő, Déry, Aszlányi, Heltai. Önéletrajzát 1963-ban adta ki Búvópatak címmel.  
.

Karácsony Emmy festőművész, író (1896–1980)

augusztus 17, 2019 - 21:16

Kékesen született, Kolozsváron érettségizett a  Felső Leányiskolában. Ács Ferenc festőiskolájában tanult, utána Nagybányán Thorma János és Krizsán János voltak a mesterei.

A nagybányai iskola stílusában festett képeivel gyakran szerepelt kolozsvári, nagybányai és budapesti tárlatokon.

Reichard Piroska költő, műfordító, tanár (1884–1943)

december 11, 2018 - 19:46

Beregszászon született, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, utána gimnáziumi tanári állást kapott. 1909-ben védte meg Telamon históriája című doktori disszertációját. Első versei a Nyugatban jelentek meg, aminek állandó szerzője lett. Elbeszéléseket, meséket, tanulmányokat publikált, angol költőket és írókat fordított. 1932-ben megkapta a Baumgarten-díjat. A zsidótörvények megjelenése után öngyilkos lett. 

Néhány munkája: Az életen kívül; Őszi üdvözlet; A változó napokkal. 


Reichard Piroska: Találkozás