Mary Astell filozófus, író (1666–1731)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Mary Astell filozófus, író (1666–1731)

november 26, 2011 - 12:53
Meggyőződése  szerint a nők éppen olyan értelmesek, mint a férfiak, és pontosan annyi joguk van a tanuláshoz, mint azoknak.

Az első angol feminista írónak mondott Mary Astell jómódú, szénkereskedelemmel foglalkozó Newcastle-i családba születik. A jóeszű gyereket pap nagybátyja latinra, franciára, matematikára, logikára és filozófiára tanítja. 18 éves korában, apja és anyja halála után London Chelsea negyedébe költözik. Hamarosan ismeretséget köt fontos politikai és irodalmi személyiségekkel, megjelennek vallásos tárgyú versei, élénk levelezést folytat a korabeli művészekkel és filozófusokkal.

Hisz a nemek közötti intellektuális és társadalmi egyenlőségben, hangoztatja, hogy a nők szellemi képességei semmivel sem alábbvalók a férfiakénál, és hogy a nő is képes ügyeinek önálló intézésére, döntéshozatalra. Egyik írásában arra kéri a férfiakat, ne otthonuk rabjának, hanem értelmes teremtményeknek tekintsék a nőket.

Ha minden ember szabadnak született, hogyan lehetséges, hogy minden nő született rabszolga?

Astell világosan látta, milyen fontos, hogy a majdnem kizárólagosan férfi írók mellett a nők is hallassák hangjukat. Új szemszögből kell nézni a nőkre és a társadalomban betöltött szerepükre, mutatta meg a korabeli közép- és felső osztályba tartozó nőknek, nem szükséges, hogy olyan férfiaktól függjenek, akikre sem szükségük, sem igényük nincs. Két legfontosabb művének a célközönsége is ezek a nők, akikkel az ebben az időben alakuló feminista nézeteket kívánta megismertetni.

A Serious Proposal to the Ladies for the Advancement of their True and Greatest Interest egyfajta protestáns otthon létrehozását javasolja jómódú nők számára, akik nem kívánnak férjhez menni. Ez az intézmény választási lehetőség lenne a házasság vagy a zárda helyett, olyan hely, ahol a nők együtt élnek, tanulnak, művelődnek. Arra biztatja a nőket, hogy a belső szépségre összpontosítsanak, szellemi tökéletesedésre törekedjenek, ne a külsőségekkel és a divattal törődjenek. A könyvben aktuális tanácsokat ad a tanulás, művelődés lehetőségeiről és ismerteti a korabeli feminista eszméket is. Az 1694-ben (névtelenül) megjelent első részt követte 1697-ben A Serious Proposal to the Ladies Part II, amelyben tanácsokat adott azoknak a nőknek, akik nem találtak lehetőséget felsőfokú tanulmányokra. 

A Some Reflections Upon Marriage című könyvében női szempontból vizsgálja a házasság intézményét. Bírálja a korabeli szokást, amely a házastársat kizárólag anyagi és társadalmi szempont alapján választja meg, és nincs tekintettel arra, hogy szeretik-e egymást, összeillenek-e. Rendkívül rossznak tartja, hogy a nőknek gyakorlatilag nincs választási lehetőségük, a társadalom elvárja tőlük a házasságot. Astell szerint különösen felháborító a házassági szerződés, melyben a nő minden hatalmat a férfira ruház, anyagi és erkölcsi értelemben egyaránt.

Mary Astell új nézeteit sok nő fogadta lelkesen, akik meg akarták változtatni a társadalomban elfoglalt helyüket. Művei az angol nők – és számos férfi – között voltak népszerűek, és számos követője akadt.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Büttner Lina író, műfordító (1846–1917)  

december 25, 2017 - 23:06

A magyar feminizmus egyik előfutára Sajóvámoson született. Büttner báró hat gyerekének egyformán alapos nevelést adott, a tudományok mellett a gyakorlati életre is nevelte fiait, lányait. Lina – és szintén író testvére, Júlia – fiatalkorától írt a birtokon folyó életről, a természet változásairól. 1874-ben házasságot kötött Náray Iván íróval és a fővárosba költöztek. Bekapcsolódott az irodalmi életbe, a Fővárosi Lapokban megjelent első elbeszélése.

Mary Colton ausztrál filantróp, feminista (1822–1898)

november 29, 2017 - 18:30

Az ausztrál feminista mozgalom egyik fontos alakja Londonban születt, 1839-ben emigráltak apjával és testvéreivel, Adelaideben telepedtek le. 1844-ben házasságot kötött John Colton üzletemberrel. Az első vasárnapi iskolai tanárok közé tartozott és a Wesleyan Ladies' Working Society tagjaként szegénysorsú nők segítésével foglalkozott. A Boarding-out Society elnökségi tagja volt, ahol árvagyerekek neveléséről, elhelyezéséről gondoskodtak. Felismerte, hogy a nők helyzetének javításához politikai jogokra is szükség van, az elsőkközt követelte a nők választójogát.

Massi Bruhn dán író, feminista (1846–1895)

december 27, 2017 - 00:52

A gribskovi erdészházban élt szüleivel. 40 éves volt, amikor anyja meghalt, és az addig engedelmes gyermekként élő nő elkezdhette önálló életét. Koppenhágába költözött és régi álmát beteljesítve írni kezdett, bekapcsolódott a nőmozgalomba. Életének hátralévő kilenc évébe belesűrített mindent, amit csak tudott. Újságot szerkesztett, regényeket és elbeszéléseket írt, fordított, előadásokat tartott. A dán nőszervezet, a Kvindelig Fremskridtsforening tagja lett, melynek Hvad vi vil című lapjában kezdett megjelenni 1888-ban folytatásos regénye, az Et Lægemiddel.