"Csupa virág a két-Ádámos éden" - Irodalmi est a Budapest Pride Héten

Olvasási idő
8perc
Eddig olvastam

"Csupa virág a két-Ádámos éden" - Irodalmi est a Budapest Pride Héten

július 13, 2013 - 11:10
Az egyik unásig hangoztatott ellenérv a "melegfelvonulással" szemben, hogy e "feltűnősködés" helyett "inkább kulturális eseményeket kellene szervezni". Nos, a helyzet az, hogy - noha ez a "parádéhoz" képest elenyésző mértékben jelent meg a sajtóban, médiában - a Budapest Pride egy egész hétig tartott, július 1. és 7. között, számtalan gazdag programmal: kiállítással, workshopokkal, irodalmi esttel.

Nádasdy Ádám

Az egyik unásig hangoztatott ellenérv a "melegfelvonulással" szemben, hogy e "feltűnősködés" helyett "inkább kulturális eseményeket kellene szervezni". Nos, a helyzet az, hogy - noha ez a "parádéhoz" képest elenyésző mértékben jelent meg a sajtóban, médiában - a Budapest Pride egy egész hétig tartott, július 1. és 7. között, számtalan gazdag programmal: kiállítással, workshopokkal, irodalmi esttel.

Az utóbbira július 2-án kedd este 19 órától került sor a Nagymező u. 54-56. alatt található Apacuka Varietében, ahol a részvételt a Facebookon jelző 102 főnél jóval többen zsúfolódtak össze - még a lépcsőkön is ültek az emberek, és a későn érkezőknek állóhely is alig jutott. A moderátor szerepét Artner Sisso újságíró töltötte be.

Bán Zsófia felolvasása után rövid vita alakult ki a Pride érintettjeinek elnevezéseiről. Sokan - mint később megtapasztaltam, az egész rendezvénysorozat alatt visszatérően - nehezményezték a "betűk" gyarapodását - jelenleg az LMBTQIA-nál tartunk (L - leszbikus, M - meleg,  B - biszexuális, T - transznemű, Q - queer, I - interszexuális, A - aszexuális). Ebből még mindig ki van hagyva a kérdező (questioning) és a heterókhoz és az LMBTQIA "ernyő" bármely "tagjához" vonzódni képes ún. pánszexuális (egyes nézetek szerint a "queer" tartalmazza ezeket) - mégis akadnak, akiknek még a már valamelyest bevett LMBT is sok. (Aktivista körökön kívül álló embereknek ez is kínai szokott lenni.) A "homoszexuális" kifejezés azonnali elvetésre került, mert (akárcsak az "izraelita") távolságtartó, "nem elég meleg" :) A "buzi"-t (és újabban a "köcsögöt") van, aki szívesen használja, hogy saját magára vonatkoztatva elvegye a sértő élét, de ez a fajta felforgató nyelvi politika nem mindenkinek szimpatikus. Felmerült a javaslat, hogy hozzuk vissza a "meleg" kifejezést all-inclusive formában, azaz mindegyikre vonatkozzon, de ezt joggal nehezményezik azok, akik nem az M betűt képviselik. (A társadalomtudomány Queer Studies néven kísérli meg mindezt lefedni.) Konszenzus nem alakult ki.

Ezután Nádasdy Ádám felolvasását hallgattuk meg, aki szerelmes verseiből válogatott - személy szerint nekem az ő felolvasása tetszett a legjobban, az előadott művek az egyetemes szerelmi líra gyöngyszemei. Elhangzott például A haverom és A szünet c. vers.

Nádasdy Ádám: A haverom

Homloka ráncos, a válla beton,
nagy és nehéz az én kis haverom.
Az arca smirgli, az ajka selyem,
két lába közt a nagy, nagy szerelem.
Bakancs- és szőr- és kölnivízszagú,
simára sikál, mint a földgyalu,
ha megkerget, hiába vinnyogok,
elgáncsol, nem úszom meg a botot.
Fagylalttal keni be a szívemet,
olvadtan nyal, miközben rámnevet,
nevessen, mert én vágyom a kezébe,
nem érti meg, hogy pornográf a léte:
teregetem a mosott cuccait,
a nyirkos öröm meg-megtántorít.
Odajön, állunk egymás tenyerében,
csupa virág a két-Ádámos éden
 
 
 Nádasdy Ádám: A szünet

A szünet nehezen volt elviselhető,
jött a valóság.
Amíg dolgozni kellett, boldog izzadás,
röpített a teendő: nem létezem, csak dolgozom.
Süket csend hirtelen, kis tanári szoba,
semmi lazítás.
Kötéltáncos a talajon: kínosan szilárd minden.
Lengeni kéne.
Vagy ellenkezőleg: bebetonozva lenni,
boldog párkapcsolat, sajtszagú délután,
sűrű rokonság. De én szabad vagyok!
Elolvasatlanul növekvő tudomány:
vádol az asztal.
Tea kéne, de meg se mozdul a rezsó,
vagy rossz a kábel - azt is egy sarokban találtam,ostrom előtti.
Őrjítően hosszú, nagy, félórás szünet
(töltve a pisztoly!),
érzem, hogy messze, valahol, mereven,
ott fekszik, hanyatt, mert túl okos volt.
Inkább tanulni kell. Nem kell az a nagy ész.
Édes a lecke.

 
Utána Bódis Kriszta következett, aki az elnyomás és diszkrimináció témájához az által kapcsolódik, hogy romatelepeken forgatott több filmet, és írott prózájának is ezek adják a helyszínt. Elmondta: a többségi társadalom sok esetben példát vehetne e rossz körülmények közt élő romáktól, mert ők elfogadják, tolerálják a köztük élő melegeket és transzneműeket, ráadásul értetlenkedésüket fejezték ki, amikor Kriszta a korábbi Pride-okon lezajlott tojásdobálásokról mesélt. ("Hülyék ezek! Miért nem hagyják, hogy azt csináljon, amit akar?") A rövid felvezető után egy regényrészletet hallhattunk egy Vágó becenevű, hivatalos munkáját elvesztett cigány emberről, valamint "Vágó felesége, lelki jó barátnőm"-ről.
 
A következő felolvasóként Kerékgyártó Istvánt hallhattuk, aki egy sok éve nem látott, időközben hajléktalanná vált apa látogatását mesélte el felnőtt lányához. A két egymástól elidegenedett ember közt kínos a feszültség. Az apa célja: egy régi, közös emléket pontosítani. 
 
A szomorkás, nyomasztó történetet Erdős Virág könnyedebb-vidámabb versei követték: a közönség pozitívan fogadta az összes felolvasót, de a kínrímeket művészi fokra fejlesztő szerző különösen nagy sikert aratott, nem csak a verseivel, hanem a "miért támogatod a pride-ot?" kérdésre adott válaszával is. Elmondta, hogy ez csak látszólag támogatás az ő részéről, ebből tulajdonképpen ő maga profitál, mert egy élmény önmagukat vállaló, felszabadult emberek közt lenni, olyan élmény, mely nem csak örömteli, de a személyiségre is építő hatással van. (Kár, hogy a köcsöglista készítői pl. egészen biztos megfosztják magukat ettől az élménytől.)
 
Erdős Virág: A legszebb vers
 

balatonfüredi emlék

Férfibú és lányöröm:

a legszebb vers a

káröröm.

 

A legszebb vers egy régi

rózsa-

lugas árnyán írott

próza

vár állott most

gomba nő

a legszebb vers egy

ronda nő

a legszebb vers egy

uncia

arany

petőfi puncija

de

minden süket

dumán túl

a legszebb vers a

dunántúl

messze zengő

szép szava

sok hegye és egy

tava

kizárásos

alapon

a legszebb vers a

balaton

bezárt

bazár és tárt

kebel

a kishajók közt egy

rebell

a legszebb vers egy

nyári esten

ringó név a

hajótesten

katamarán vagy

kalóz

a legszebb vers a

„Gyed Maróz”

a legszebb vers a

vérfagyi

a csolnakázó

dédnagyi

a legszebb vers egy nagy

rakás

gőzölgő krumplipap-

rikás

egy strandpokróc a

romokon

alvó

szegek a homokon

jönni-menni

szandi nélkül

összebújni

randi nélkül

becuccolni

bárhova

a legszebb vers egy

szálloda

egy dakszliját mosó

masa

egy döglött hal fehér

hasa

vonatfütty és

dudaszó

a legszebb vers egy csunya

szó

a legszebb vers a parti

nagy

zuhé

s talaj-

menti

fagy

még zöldfülű de már

dilis

a legszebb vers az áp-

rilis

a legszebb vers

mi volna más

egy kisebb

vízbe-

fulladás

plusz: törölközés

száradás

a legszebb vers csak

ráadás

a legszebb vers hogy

amore

rabindranath

tagore

emlék-fák közt

élő ház

a legszebb vers a

Szívkórház

a legszebb vers a

szüreten

 

tartózkodni

füreden

hajnalig egy

darab

pólón

üldögélni

lenn a

mólón

elvegyülni

kiválni

még egy strófát

kivárni…

 

A legszebb vers csak

ígéret

majd elválik hogy

mivé lett

de lelle int s én

úgy hiszem

fogamban tartva

átviszem

mert rendbe’ van hogy

szép vagyok

a legszebb vers nem

én vagyok

a legszebb vers nekem

te vagy

szeress örökké el

ne hagyj

 
A versben is felbukkanó Parti Nagy Lajos sajnálta, hogy nem Virág zárta hangulatjavítóként az estet, mert ő ismét egy nyomasztó prózarészlettel készült. A történet egy család felbomlását taglalta. Anyuka, apuka, két szélsőjobb felé kacsintgató tinilány, Emese és Gyöngyvér, és egy véletlen, melynek során a homofób eszméket frissen elsajátító gyerekek felfedezik, hogy az apjuknak férfiszeretője van. Üvöltözés, könyörgés, álarcos támadás, megverés, halál, idegosztály - mindezt a házvezetőnő előadásában hallja a narrátor.
 
Egyvalamit hiányoltam az egyébként remek estből (a széken kívül, amihez a tömeg miatt csak a legvégén jutottam :) ) - és ez a hiányérzetem igazán csak utólag artikulálódott, amikor már szinte az összes pride-os programon felfedeztem azt, ami kedden még csak visszafogottan piszkálta a csőrömet: a női szempont, a nőkkel való empátia hiányát.
 
- "Vágó felesége" igaz, hogy "lelki jó barátnőként" szerepelt, de saját neve nem volt. 
 
- az apa nélkül felnőtt lánygyerekkel, akihez egyszer csak hajléktalanként állít be a tékozló szülője, a szöveg vajmi kevés együttérzést sugallt: talán még meg is vetette a lányt, amiért magában beijedt, hogy az apja most pénzt kér tőle, vagy hozzá akar költözni.  
 
- a melegségét (vagy biszexualitását) felfedező családapának mintha joga lenne kísérletezni, és a felesége igen ellenszenvesnek van beállítva, amiért a viszony hallatán kiborul, üvöltözik a férjével, és nem hajlandó tovább fenntartani a házasságot. (Talán ezért sem kellene a melegséget rejtegetni - egy "fedőházasság" hosszú távon egyik résztvevőnek sem jó, de tradícionális szerepek esetén a feleség jár vele roszabbul: nem elég, hogy nem teszik boldoggá, még kiszolgáló szerepköre révén a hátországot, a kirakatba tehető "szép családot" is biztosítja a férj számára, ahonnan az a tudtával vagy a tudta nélkül eljárhat kiélni a valódi vágyait. Ez minden, csak nem korrekt...) Az apa pozitív figurának, szenvedő alanynak tűnik, a gonosz női szereplők áldozatának.
 
A homofóbiára, rasszizmusra, szegények diszkriminációjára stb. tehát nagy volt az érzékenység, a nemek közti hatalmi különbségek azonban mintha elsikkadtak volna. Ez lehet így fordítva is: tapasztalataim szerint elég sok olyan ember van, aki a feminizmus kevésbé radikális követeléseire (pl. házimunka otthoni megosztása, több nőt a közéletbe, küzdjünk a nők elleni erőszak ellen stb.) lelkesen rábólint, viszont emellett - figyelmen kívül hagyva a roma illetve LBTQIA nők halmozottan hátrányos megkülönböztetését a társadalomban - rasszista és/vagy homofób. Maguk a romajogi vagy melegmozgalmak is hajlamosak figyelmen kívül hagyni a nemek közti különbségeket - erre azonban nem a struccpolitika a válasz, hanem az erőszak, elnyomás közös gyökerének tudatosítása, és az együttműködés előmozdítása. Hangsúlyozom, ez a véleményem csak a Pride-hét végére alakult ki - ezért is örültem a Transzfeminizmus workshopnak (amiről a következő beszámolóm fog készülni), valamint annak, hogy a felvonulás utáni Pikniken Jónás Marianna emberjogi aktivista a minden szempontból fantasztikus beszédében megemlítette a szexizmus elleni küzdelem fontosságát is.

 

 

"Azt hittem, felgyújtjuk a patriarchátust" - Transzfeminizmus workshop a Pride-on

július 13, 2013 - 18:33
Kép forrása: tinfeminist.wordpress.com
A Budapest Pride hete alatt a "Transzfeminizmus" workshop volt számomra az egyik legnagyobb érdeklődéssel várt program, mert két, önmagában is marginalizált és súlyos félreértésekkel, sztereotípiákkal terhelt témát hozott össze: értelemszerűen a feminista mozgalom transzneműek által képviselt irányzatáról szólt, és arról, hogy mely közös pontok találhatók a nők és a transzneműek elnyomásában. A workshopra, két feminista transznemű nő vezetésével, nagyszámú közönség részvételével, július 3-án, szerdán 19 órától került sor a Bálint Házban.
 

"Minél közelebb mégy hozzá, annál jobban megérted" - Kérdezz-felelek workshop a Budapest Pride-on

július 14, 2013 - 19:35
"Pöttyös az inged? - Minden, amit tudni akarsz másokról, de sosem merted megkérdezni" - hangzott a Budapest Pride-hét egyik legjobban várt workshopjának címe, ahol lehetőség nyílt előzetesen írásban, valamint a helyszínen szóban kérdéseket feltenni meleg, leszbikus, biszexuális, transznemű, queer és aszexuális embereknek, valamint a kisebbségben megjelent heterónak is.

"Benne vagy a történetünkben?" - az első magyar LMBT történeti hónap

február 12, 2013 - 21:57
Nádasi Eszter (Labrisz) és Hanzli Péter (Háttér) a megnyitón (Fotó: Erdélyi Tea)
Február elsején a Vörösmarty Moziban indult útjára az első magyar LMBT Történeti Hónap, melynek célja, hogy a közel harminc ingyenes programmal ráirányítsa a figyelmet a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű emberek történelmi és kulturális jelenlétére egykor és ma.

„Az erkölcs csak hallgasson” – az Amor Lesbicus a háború előtti orvosi irodalom tükrében

február 18, 2013 - 15:49
Gustave Courbet: Az álom
Borgos Anna (irodalmár, pszichológus, a Labrisz egyik alapítója) informatív és egyben szórakoztató, jó hangulatú előadására az első magyar LMBT Történeti Hónap keretében került sor február 7-én, csütörtökön a Brit Nagykövetségen.

1. A korszak jellemzői