Madam C. J. Walker amerikai vállalkozó, feltaláló (1867–1919)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Madam C. J. Walker amerikai vállalkozó, feltaláló (1867–1919)

március 07, 2015 - 15:53
Madam C. J. Walker  1867. december 23-án született. Az első amerikai nő, aki saját erejéből lett milliomos. Szülei és idősebb testvérei még rabszolgák voltak. 14 évesen férjhez ment, húsz évesen megözvegyült.

Madam C. J. Walker amerikai vállalkozó, feltaláló

Madam C. J. Walker  1867. december 23-án született. Az első amerikai nő, aki saját erejéből lett milliomos. Szülei és idősebb testvérei még rabszolgák voltak. 14 évesen férjhez ment, húsz évesen megözvegyült.

Egy fodrászüzletben dolgozott hajmosóként, esti iskolában tanult. Feltalált egy módszert, amivel a nehezen kezelhető afro hajat lehet ápolni, kiegyenesíteni, egészségesen tartani.

Második férje nevét felvéve terjesztette és reklámozta termékeit. Az üzlet gyorsan növekedett, rövidesen több városban voltak érdekeltségei.

1910-ben létrehozta a Madam C. J. Walker Laboratoriest, ahol termékeit fejlesztette és betanította az alkalmazottait.

Profitjának jelentős részét jótékonyságra fordította, fontosnak tartotta a fekete nők oktatását, anyagi függetlenségük elősegítését. 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Berta Vogel Scharrer német-amerikai idegkutató, a neuroendokrinológia egyik megalapítója

augusztus 13, 2016 - 12:08

Berta Vogel Scharrer 1906. december 1-jén született Johanna Weiss Vogel és Karl Phillip Vogel gyermekeként Münchenben. Korai évei zenével, művészetekkel és kultúrával teltek, kiváló oktatásban részesült, már fiatal lányként kutató biológusnak készült. A Lajos Miksa Egyetemre vették fel, 1930-ban doktorált, disszertációját a méhek táplálkozásának elemzéséről készítette Karl von Frisch etológus közreműködésével.

Ida Rhodes matematikus (1900-1986)

június 04, 2013 - 06:24

„A Cornellen és a Columbián egyfajta csodagyereknek tartottak, a tanárok rettenetesen elkényeztettek, azt mondogatták, egyike vagyok a legjobbaknak, és mindent megtettek értem. Előfordult, hogy az órarendjüket is megváltoztatták a kedvemért. Akkoriban kórházi nővér voltam. Délutánonként tizenkét órát dolgoztam, így nem tudtam bejárni az előadásokra. Úgyhogy megtörtént, a professzor délelőttre tette előadásait, amit hallgatni szerettem volna. Ezért volt, hogy nem foglalkoztam fizikával és kémiával, mert nem tudtam laboratóriumi gyakorlatokra járni... Szóval, azt hittem, én vagyok a világon az egyik legnagyobb, legkiválóbb matematikus. Amikor az MTP tagja lettem, rájöttem, hogy buta, tájékozatlan teremtés vagyok, aki azt se tudja, mi fán terem a számelmélet ...”

Rachel Lloyd amerikai vegyész (1839–1900)

január 26, 2017 - 00:14

Az első amerikai nő, aki a kémiai tudományokból doktori címet szerzett. 1859-ben végzett  a tanítóképzőben,  az ezt követő évek tragikusak voltak számára, férje és két gyereke meghalt. Philadelphiában vállalt tanári állást, közben elvégezte a Harvard Summer School kémia szakát. Tanulmányai mellett kutatott, három cikke is megjelent az American Chemical Journal-ban.  Ő volt az első nő, aki a lapban publikálhatott. 1885-ben Svájcba ment, ahol a zürichi egyetemen két évig doktori disszertációján dolgozott. 1888-ban a nebraskai egyetemen megkapta professzori kinevezését.