Madam C. J. Walker amerikai vállalkozó, feltaláló (1867–1919)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Madam C. J. Walker amerikai vállalkozó, feltaláló (1867–1919)

március 07, 2015 - 15:53
Madam C. J. Walker  1867. december 23-án született. Az első amerikai nő, aki saját erejéből lett milliomos. Szülei és idősebb testvérei még rabszolgák voltak. 14 évesen férjhez ment, húsz évesen megözvegyült.

Madam C. J. Walker amerikai vállalkozó, feltaláló

Madam C. J. Walker  1867. december 23-án született. Az első amerikai nő, aki saját erejéből lett milliomos. Szülei és idősebb testvérei még rabszolgák voltak. 14 évesen férjhez ment, húsz évesen megözvegyült.

Egy fodrászüzletben dolgozott hajmosóként, esti iskolában tanult. Feltalált egy módszert, amivel a nehezen kezelhető afro hajat lehet ápolni, kiegyenesíteni, egészségesen tartani.

Második férje nevét felvéve terjesztette és reklámozta termékeit. Az üzlet gyorsan növekedett, rövidesen több városban voltak érdekeltségei.

1910-ben létrehozta a Madam C. J. Walker Laboratoriest, ahol termékeit fejlesztette és betanította az alkalmazottait.

Profitjának jelentős részét jótékonyságra fordította, fontosnak tartotta a fekete nők oktatását, anyagi függetlenségük elősegítését. 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Hedy Lamarr (1914–2000) színésznő és feltaláló

október 17, 2011 - 15:06

A jómódú bécsi bankár lánya, Hedwig Eva Maria Kiesler 1914. november 9-én született. Nem járt iskolába, négyéves korától kezdve házitanárok nevelik, tízéves korában már négy nyelven beszél, kiválóan zongorázik és táncol. 16 évesen Max Reinhardt színiiskolájának növendéke, egy év múlva komoly szerepet kap a Geld Auf der Strasse (Pénz az utcán) című filmben. A világhírt az 1932-ben forgatott cseh film, az Extase (Eksztázis) hozza meg, melyben egy rövid jelenetben mezítelenül jelenik meg.

Cecilia Payne-Gaposchkin angol/amerikai csillagász (1900–1979)

május 10, 2016 - 01:52

Az első nő, aki a Harvardon egyetemi professzori kinevezést kapott. 1919-től a Cambridge-i Egyetemen botanikát és fizikát hallgatott. Nők azonban (egészen 1948-ig) itt nem szerezhettek PhD fokozatot, azért az Egyesült Államokba ment. 1923-tól a Harvard ösztöndíjával csillagászatot tanult, két évvel később ő lett az az első nő, aki ebből a tárgyból doktori fokozatot szerzett. Disszertációját a XX. század legjobbjának tartják a témában.