A biztonságos abortuszhoz való jog emberi jog - Antoni Rita beszéde

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

A biztonságos abortuszhoz való jog emberi jog - Antoni Rita beszéde

január 11, 2014 - 23:29
Elhangzott a spanyol abortuszbetiltás elleni demonstráción január 11-én a Spanyol Nagykövetség előtt. A tüntetést a Feminists for Another Europe magyarországi csoportja szervezte. Megjelent - egyéb szervezetek mellett -a Magyar Nők Szövetsége, az Attac, a Szakszervezeti Ifjúsági Szövetség, a Stop Férfierőszak! és a Nőkért Egyesület. Támogató levelet küldött az MSZOSZ Női Választmánya. A résztvevők levelet adtak át a spanyol nagykövetnek, és a plébánián szintén levelet hagytak Erdő Péter bíborosnak.

Az rögzíti mindazon jogokat, melyek az embert születésétől fogva megilletik.

Születésétől fogva.

Az emberi jogok velünkszületettek; nem velünkfogantak, velünkzigótásodtak, velünk embrionalizálódtak.

A nők hátrányos megkülönböztetésének felszámolását célzó külön kitér arra, hogy a nőknek joguk van a megfelelő egészségügyi ellátáshoz, beleértve a családtervezéssel kapcsolatos beavatkozásokat is.

A nemzetközi állásfoglalás tehát egyértelmű:

a biztonságos abortuszhoz való jog emberi jog, ettől megfosztani valakit pedig súlyos jogsértés.

Ahogyan az abortuszra kényszerítés is - a döntés joga mindig az érintett nőé.

Az abortusz soha nem könnyű döntés

                  néha a legjobb döntés

                  mindig a nő által meghozandó döntés.

Az érintett nő az, aki fel tudja mérni, hogy az adott gazdasági és családi helyzetében, a rendelkezésre álló állami támogatás mértéke mellett képes-e emberhez méltó életet biztosítani egy gyereknek.

Emberhez méltó élet - ez az, amiről az abortuszt elvakultan ellenzők leggyakrabban megfeledkeznek, és egyáltalán, a gyerekekkel megszületésük után vajmi keveset törődnek.

Az abortusz betiltásáról három dolgot érdemes tudni: hatástalan, diszkriminatív és képmutató.

Egyrészt, hatástalan, mert a népességszámot érdemben nem növeli, a következtében mégis megszülető nemkívánt gyerekekből pedig kis eséllyel lesznek - amire pedig gyakran szoktak hivatkozni -  adófizető állampolgárok. A döntéshozók amellett, hogy valószínűleg saját maguknak nem akarnák a nemkívánt gyerek sorsát - a nemkívánt gyerek gyakrabban lesz elhanyagolás, bántalmazás áldozata -, azzal sincsenek tisztában, hogy a nemkívánt gyerek nagyobb eséllyel válik bűnözővé.

Hatástalan azért is, mert a tiltás az abortuszok számát valójában szignifikánsan nem csökkenti, ellenben az illegális abortuszok számát növeli. Az otthoni körülmények között, nem megfelelő higiénia mellett, nem megfelelő szakember által, netán egyedül végzett abortusz súlyos fertőzésveszéllyel és halál kockázatával jár.

Az abortuszbetiltás, másrészt, diszkriminatív.

Diszkriminatív, mert míg a nőt korlátozza és bünteti, a férfit meghagyja a láthatatlanságban, a férfit - akinek pedig szintén része van a nemkívánt terhesség létrejöttében - nem kényszeríti fellősségvállalásra. Ez az abortuszt részben engedélyező országokban is így van: a férfit szinte soha nem, hazánkban sem hívják be az tanácsadásnak nevezett lelkiismeretfurdalás-keltésre.

Diszkriminatív azért is, mert az illegális abortőrt, illetve az egyre jobban felvirágzó iparágként működő abortuszturizmust a középosztálybeli, előnyös vagyoni helyzetben levő nők engedhetik meg maguknak.

Így a tiltás erőteljesebben sújtja a mélyszegénységben élő nőket, akik így házi módszerekhez folyamodnak. Kötőtűt szúrnak fel, vagy klórtartalmú folyadékot fecskendeznek a méhükbe, maradandó károsodást, meddőséget, halált kockáztatva.

Nem önzésből és nem gyerekgyűlöletből teszik ezt (a férfit, aki magára hagyja a nőt ilyen helyzetben, persze szinte soha nem szokás ily módon megbélyegezni), hanem hogy a már meglevő gyermekeiknek tudjanak enni adni.

Harmadrészt, az abortuszbetiltás képmutató.

Képmutató, mert nem jár együtt a fogamzásgátló szerek, eszközök ingyenessé és könnyen hozzáférhetővé tételével.

Képmutató azért is, mert nem egészül ki megfelelő gyermeknevelési támogatási rendszerrel, és nem segíti a nőket a megszülni kényszerített, nem ritkán beteg, így költséges kezelésre szoruló gyerek gondozásában.

És képmutató azért is, mert hiába a csekély számú eset, amikor elvben engedélyezik az abortuszt, pl. nemi erőszak vagy az anya egészségének fenyegetettsége, a gyakorlat azt mutatja, hogy az orvosok sok esetben nem merik vállalni az abortusz engedélyezésének felelősségét, mert - nem alaptalanul! - tartanak attól, hogy valaki a döntésüket meg fogja kérdőjelezni, és az a munkájukba, előmenetelükbe kerülhet. Továbbá, a megbélyegzés és a procedurális nehézségek miatt az elvben jogosult nők is sokszor inkább az illegális abortuszhoz folyamodnak.

Tisztában vagyok vele, hogy egy tiltó törvényt megszavazni kényelmes és nem kerül sem pénzbe, sem megerőltető munkába, míg a gazdasági helyzet javításáról és szociális intézkedésekről mindez nem mondható el, mégis azt kérem, hogy a döntéshozók valódi megoldásokra törekedjenek.


Összefoglaló video az eseményről (Dirtyworld TV): 

 

Ajánlott oldal: 

Kiemelten ajánlott: Maga a pokol - lengyel nők történetei az abortuszról

Lásd még: 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Nőnapi kamaraest a Onebillionrising Budapest és a Nőkért Egyesület szervezésében

március 01, 2013 - 16:38

Mivel a nagysikerű on többen jelezték az igényt a folytatásra, 2013. március 8-án a Gozsdu Manó bárban (VII., Király u. 13.) a Onebillionrising Budapest szervezőcsapata és a Nőkért Egyesület tartott. Maradtunk a nők elleni erőszak témájánál, azonban igyekeztünk a női önkifejezés különböző formáit is megjeleníteni. A kulturális est beszélgetéssel, felolvasással és táncosok fellépésével telt, a végén pedig ismét közösen eltáncoltuk a Break the Chaint.

Nők a nőkért - beszélgetés a női kvótáról

január 30, 2011 - 00:00

Szondi Ildikó szervezésében, a a szegedi Király-Kőnig Péter Zeneiskolában került sor a nők politikai szerepvállalásáról szóló beszélgetésre Szondi Ildikó (önkormányzati képviselő, MSZP), Pocsai Blanka (önkormányzati képviselő, Fidesz) és Antoni Rita, a Nőkért.hu szerkesztője, a szegedi aláírásgyűjtés egyik koordinátora között. A moderátor Sóti Judit, a Délmagyarország újságírója volt.