Maria Aurelia Capmany i Farnés katalán író, fordító, feminista (1918–1991)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Maria Aurelia Capmany i Farnés katalán író, fordító, feminista (1918–1991)

augusztus 02, 2019 - 21:15
Cikkeiben, tanulmányaiban gyakran foglalkozott a nők helyzetével, a társadalomban betöltött szerepük fontosságával.

Barcelonában született, értelmiségi családba. A Institut-Escola de la Generalitat de Catalunya elvégzése után a barcelonai egyetem bölcsészkarára járt, 1945-ben diplomázott. Badalonában az Institut Albéniz, majd Barcelonában az Escola Isabel de Villena tanára volt. Necessitem morir címmel 1952-ben jelent meg első regénye, mellyel rögtön a Joanot Martorell-díj egyik jelöltje lett. Abban az évben még nem, de a rákövetkezőben ő lett a nyertes El cel no és trasparent című könyvével. A regények, elbeszélések, drámák írása mellett esszéket, kritikákat is publikált, francia, olasz és angol kortárs írókat fordított.

Cikkeiben, tanulmányaiban gyakran foglalkozott a nők helyzetével, a társadalomban betöltött szerepük fontosságával. 1966-ban jelent meg a katalán nők helyzetében foglalkozó munkája La dona a Catalunya: consciència i situaci címmel.

Részt vett a Franco diktátor elleni mozgalomban, tagja volt a katalán szocialista pártnak, őt választották a katalán PEN Club elnökévé. 

Néhány munkája: Feliçment, jo sóc una dona; El jaqué de la democràcia; Lo color més blau; Cartes impertinents de dona a dona; Coses i noses; Aquelles dames d'altres temps; El malefici de la reina d'Hongria o Les aventures dels tres patrons de nau; El cavaller Tirant; El comportamiento amoroso de la mujer; Mala memòria. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Gróf Teleki Sándorné "Szikra" író, feminista (1864-1937)

március 11, 2013 - 18:58
Teleki Sándorné Szikra (Tolnai Világlapja, 1914)

Kölcsei Kende Júlia (Juliska)  1864. márc. 7-én született Budapesten. Anyja a nagykállói Kállai Ida, apja (kölcsei) Kende Kanut országgygűlési képviselő volt, aki különösen fontosnak tartotta a kultúrát, a nemzeti művelődés ügyét. Júlia 1886-ban feleségül ment Teleki Sándor grófhoz (1861-1919), aki szintén foglalkozott újságírással.

Kende Júlia irodalomi szalont működtetett, amelyet a kor jeles személyiségei látogattak.

Mathilde Fibiger dán feminista, író, távírdász (1830–1872)

december 27, 2017 - 00:59

A dán női emancipáció első jelentős személyisége már első regényében, az 1851-ben megjelent Clara Raphael, Tolv Breve-ben (Clara Raphael, tizenkét levél) az egyenjogúsággal, a nők elnyomott helyzetével foglalkozott. A könyv mondanivalója heves vitákat váltott ki, de irodalmi értékét ellenzői sem vitatták.

Szabóné Nogáll Janka író (1861–1924)

október 13, 2017 - 14:22

Gyulán született törvényszéki bíró lányaként, 1876-ban Nagyváradon szerzett tanítói oklevelet, de végül sosem tanított. 1878-ban jelent meg nyomtatásban első elbeszélése, írásait rendszeresen közölte a Fővárosi Lapok, a és a Magyar Népvilág. A Divat Szalon és a Háztartás című lapok szerkesztője volt. 1891-ben beválasztották a Petőfi Társaság tagjai közé.