Lederer Emma történész, egyetemi tanár (1897–1977)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Lederer Emma történész, egyetemi tanár (1897–1977)

június 28, 2019 - 23:09

Történelem-latin szakos hallgató volt a budapesti tudományegyetemen, 1923-ban védte meg doktori disszertációját. 1935-ben publikálta az Egyetemes művelődéstörténet című, mai napig népszerű könyvét. A második világháborút követően 1946-ban az ELTE BTK Történelem Segédtudományok Tanszéke magántanárává nevezték ki, 1950-től nyilvános rendes tanár, 1952-től 17 éven át tanszékvezető egyetemi tanár volt, emellett a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottságának is tagja. Nevéhez fűződik a levéltárosképzés és a historiográfia oktatásának bevezetése az egyetemen.   

Örökbefogadta Karsai Eleket, az ő révén unokája, Karsai László szintén történész, holokausztkutató. 

Néhány további munkája:

  • Régi magyar űrmértékek;
  • A középkori pénzüzletek története Magyarországon;
  • A legrégibb magyar iparososztály kialakulása;
  • A feudalizmus kialakulása Magyarországon;
  • A magyar polgári történetírás rövid története.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



gróf tolnai Festetics Julianna (1753–1824)

október 27, 2019 - 01:13
Festetics Julianna 1817-ben (Johann Ender festménye, részlet)

Széchenyi István anyja Jabloncán született, a sági birtokon nőtt fel, ahol egy piarista tanár volt a nevelője, majd a pozsonyi Notre Dame de Sion zárdában tanult. Tudott magyarul, németül, olaszul, franciául és angolul. Rendszeres látogatója volt az apja által alapított keszthelyi könyvtárnak. Komoly irodalmi műveltsége mellett érdekelték a természettudományok is, ásványokat és növényeket gyűjtött és rendezte őket.

Büttner Lina író, műfordító (1846–1917)  

december 25, 2017 - 23:06

A magyar feminizmus egyik előfutára Sajóvámoson született. Büttner báró hat gyerekének egyformán alapos nevelést adott, a tudományok mellett a gyakorlati életre is nevelte fiait, lányait. Lina – és szintén író testvére, Júlia – fiatalkorától írt a birtokon folyó életről, a természet változásairól. 1874-ben házasságot kötött Náray Iván íróval és a fővárosba költöztek. Bekapcsolódott az irodalmi életbe, a Fővárosi Lapokban megjelent első elbeszélése.

Nagypál Judit építészmérnök (1924–1980) 

február 18, 2018 - 13:42

1957-ben diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetemen, az Országos Műemlékfelügyelőségnél kezdett dolgozni. Az évek során végzett műemlékvédelmi munkáját a szakma itthon, az 1964-ben tartott velencei építészkongresszus óta külföldön is egyaránt elismerte. Nevéhez fűződik a bánfalvi karmelita kolostor impozáns lépcsősorának, a Mágóchy kastélynak és a celldömölki romtemplomnak a helyreállítása, a karcsai református templom újjáépítése. Ő vezette Sopron belvárosának rekonstrukcióját, amely során többek között megújult a Rejpál-, a Caeser- és a Lábas-ház, a Tűztorony, a városfal és az előkapu.