Leövey Klára (1821–1897)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Leövey Klára (1821–1897)

január 04, 2019 - 00:00
Teleki Blanka munkatársa, a magyar nőnevelés úttörője.

Leövey Klára (Teleki Blanka rajza, részlet)

Máramarosszigeten született, Leövey József beregi földbirtokos, megyei táblabíró és Szathmáry Eszter lányaként. Anyja nagy gondot fordított a lánya nevelésére, aki tehetségesen énekelt, ahelyi jótékony egyesület eseményein is.

1846 novemberében a  által Pesten alapított nőnevelő intézetben alkalmazták mint nevelőt és tanítónőt. Lelkesen üdvözölte a '48-as forradamat. A katonák segítése miatt 1851-ben Telekivel együtt letartóztatták és fogságba vetették.

1856-ban szabadult, ezután szülővárosában alapított kisebb nevelőintézetet lánygyermekek számára. Ez később állami felsőbb lányiskolává vált, Leövey igazgatása alatt. A Habsburg-közigazgatás azonban nem nézte jó szemmel az iskolában folyó magyar szellemű nevelést és 1861-ben bezáratta az intézményt.

Ezután Pestre ment, majd Teleki Blankával Párizsba utazott. Teleki halála után nevelőnői tisztésgeket vállalt. 

1866-tól újságírással is foglalkozott, leginkább a Máramaros c. lapban publikált. A kiegyezést elutasította. Emlékirataiban hosszasan értekezett kufsteini raboskodásáról. 

1889-ben Budapestre költözött, a társadalmi és irodalmi élet tevékeny alakjává vált. Ot is halt meg 1897-ben közlekedési balesetben (egy omnibusz elgázolta).

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Szabóné Nogáll Janka író (1861–1924)

október 13, 2017 - 14:22

Gyulán született törvényszéki bíró lányaként, 1876-ban Nagyváradon szerzett tanítói oklevelet, de végül sosem tanított. 1878-ban jelent meg nyomtatásban első elbeszélése, írásait rendszeresen közölte a Fővárosi Lapok, a és a Magyar Népvilág. A Divat Szalon és a Háztartás című lapok szerkesztője volt. 1891-ben beválasztották a Petőfi Társaság tagjai közé.  

Büttner Lina író, műfordító (1846–1917)  

december 25, 2017 - 23:06

A magyar feminizmus egyik előfutára Sajóvámoson született. Büttner báró hat gyerekének egyformán alapos nevelést adott, a tudományok mellett a gyakorlati életre is nevelte fiait, lányait. Lina – és szintén író testvére, Júlia – fiatalkorától írt a birtokon folyó életről, a természet változásairól. 1874-ben házasságot kötött Náray Iván íróval és a fővárosba költöztek. Bekapcsolódott az irodalmi életbe, a Fővárosi Lapokban megjelent első elbeszélése.

Kánya Emília (Szegfi Mórné) író, újságíró, az első magyar női lapszerkesztő (1828–1905)

december 27, 2016 - 14:35

Az első női lapszerkesztő értelmiségi családba született, alapos nevelést kapott. 17 évesen lett Feldinger Gottfried felesége, akivel közösen szerkesztették az Euphrosine című lapot. Emilia néven a Napkelet, Hölgyfutár, Szépirodalmi Közlöny és Divatcsarnok is közölte írásait. Tíz év után elváltak, nemsokkal utána Családi Kör címen lapot indított, amely gyorsan népszerű lett, rangos írók publikáltak benne. 1861-ben házasságot kötött Szegfi Mór újságíróval, akivel leány-árvaházat  és nőképző-egyletet alapítottak.