Juliette Dodu francia hős (1848–1909)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Juliette Dodu francia hős (1848–1909)

június 15, 2018 - 13:11

Az első nő, aki Franciaország legnagyobb kitüntetését, a Légion d'honneur-t  megkapta. A francia-porosz háború idején Pithiviers-ben volt távirász és családjával a távirda épületében lakott. 1870 szeptemberében a poroszok elfoglalták a távirdát és a Dodu családot az egyik emeleti szobába zárták. Juliette egy csatlakozással lehallgatta  a szobán átmenő vezetéket, és 17 napon át tudott információkat adni a franciáknak a poroszok terveiről. Lebukott, hadbíróság elé állították és halálra ítélték. Szerencséjére még a kivégzése előtt megkötötték a fegyverszünetet és kegyelmet kapott. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Louise Michel (1830–1905), anarchista feminista

február 05, 2012 - 09:54

 „A Forradalom félelmetes, de célja az, hogy boldogságot hozzon az emberiségnek. Elszánt harcosai vannak, könyörtelen küzdők, akikre szüksége van. A Forradalom egy vérből és sárból álló óceánból húzza ki az emberiséget, egy óceánból, amelyben névtelen ezrek szolgálnak néhány cápa eledeléül, és a forradalom győzelméért fájdalommal kell fizetni, ez szükségszerű. Amikor egy fuldoklót kihúzol a vízből, nem mérlegeled, hogy a hajánál fogva teszed-e ezt, vagy számára kényelmesebb megoldást keresel.” - Louise Michel: Emlékiratok

Marie-Félicité-Denise Pleyel francia zongoraművész (1811–1875)

szeptember 29, 2017 - 23:00

A XIX. század legnagyobb virtuózai közé tartozott, tizenöt éves korában már nagysikerű koncerteket adott Ausztriában, Oroszországban, Németországban. Tehetséges tanár is, majdnem harminc évig volt a brüsszeli konzervatórium professzora. Magánélete változatos, a korabeli felfogás szerint néha botrányos volt, de ez nem okozott kárt rendkívül sikeres karrierjének. Rövid ideig Berlioz, a romantikus zeneszerző menyasszonya volt, de anyja rábeszélte, hogy inkább a zongorakészítő Pleyelhez menjen feleségül.

Emma Graf svájci tanár, szüfrazsett (1865–1926)

október 11, 2017 - 16:35

Langenthalban született, jómódú üzletember lánya, a tanítóképző elvégzése után 1887-től szülővárosában tanított. Később a berni egyetem bölcsészkarán folytatta tanulmányait, 1901-ben védte meg doktori értekezését. 1907-ben ő volt az első nő, aki a Tanárképző főiskolán tanári állást kapott. 1902 és 1920 között a Schweizerischen Lehrerinnenvereins (Svájci tanárok egyesülete) elnöke volt. 1912-től aktivan részt vett a szüfrazsett mozgalomban, 1915-ben alapítója és egyik szerkesztője volt a Jahrbuch der Schweizerfrauen-nek.