Rie Mastenbroek holland úszó (1919–2003)

február 23, 2018 - 22:41

Arcképcsarnok

Sportolók

Adatlap

Születési dátum:

1919/02/26 - 2003/11/06

Születési ország:

Európa

Hollandia

Szakma:

Sportoló

Olimpikon

Az első nő, aki egy sportágban négy érmet nyert ugyanazon az olimpián. A sikeres edző, „Ma” Braun irányítása mellett az 1934-es Európa-bajnokságon aranyérmet nyert 100 háton, 400 gyorson és a 4x100-as gyorsváltóban, ezüstérmet 100 gyorson. Gyors- és hátúszásban összesen kilenc világrekordot ért el. 1936-ban a berlini olimpián aranyérmet nyert 100 gyorson, 400 gyorson és a 4x100-as gyorsváltóban, ezüstérmet 100 háton. 1968-ban beválasztották az International Swimming Hall of Fame tagjai közé, 1997-ben megkapta az Olympic Order elismerést. Emlékét a halála után létrehozott Rie Mastenbroek Trophy őrzi.

Kapcsolódó tartalom

Februárban született

Kristin Otto német úszó (sz. 1966)

úszó

olimpiai bajnok

Egyszeri adomány

Más egyszeri összeg

Rendszeresen adományoznál?

Legújabb tartalmak

Abortuszpetíció50 1973–2023 médiamegjelenések

ápr 3, 2024 - 15:04

Az Abortuszpetíció50 1973–2023 konferencia kerekasztal-beszélgetésének résztvevői

Abortuszpetíció50 1973–2023 - beszámoló a Nőkért Egyesület konferenciájáról

már 13, 2024 - 22:09

Antoni Rita 2024. február 9-én a Sándor-palotánál. Fotó: Csoszó Gabriella.

Nem úgy lesz egy nő hiteles nőpolitikus, hogy úgy táncol, ahogy a férfiak fütyülnek - Antoni Rita beszéde a Sándor-palotánál

már 4, 2024 - 12:51

1553 magyar állampolgár tiltakozó levele országgyűlési képviselőkhöz az abortusz szigorítása ellen - 1973. augusztus

feb 26, 2024 - 00:48

Dawn Fraser ausztrál úszó (sz. 1937)

szeptember 29, 2017 - 23:19

Az ausztrál úszólegenda volt az első sportoló, aki három egymást követő olimpián nyert aranyérmet ugyanabban a számban (100 m gyors). A nők közül először neki sikerült száz méteren az egyperces álomhatáron belül úszni – 110 yardon 59.9 másodpercet ért el. Olimpiákon 4 arany- és 4 ezüstérmet szerzett, 39 világrekorddal (ebből 27 egyéni) büszkélkedhet. A sportág fenegyerekének tartották. A tokioi olimpián megvádolták, hogy állítólag ellopott egy zászlót a császári palotanál, letartóztatták, de nem indítottak eljárást ellene, sőt a császár a zászlót is neki ajándékozta.

Joanna Koerten holland művész (1650–1715)

november 17, 2017 - 21:12

Remekül festett, rajzolt, hímzett, üveget gravírozott, készített viaszmodelleket, a legnagyobb sikereit sziluettvágó tehetségével érte el. Amszterdamban született, tehetős kereskedőcsalád lánya. Gyerekkorában tanult meg művészi módon kézimunkázni, csipkét verni, lerajzolta, lefestette a körülötte lévő embereket, tárgyakat, természetet. Különleges tehetséget mutatott sziluettkészítésben, portrékon kívül tájképeket, vadászjeleneteket, vallásos témájú alkotásokat készített. Posztókereskedő férje boltjában kialakított galériája hamarosan a kortárs művészek egyik találkozóhelye lett.

Tordasi Ildikó olimpiai bajnok tőrvívó (sz. 1951)

szeptember 29, 2017 - 23:52

Első komoly sikere az 1971-es ifjúsági világbajnokságon elért győzelme. Hatszoros magyar bajnok, három egyéni, három csapatgyőzelemmel. 1973-ban, Göteborgban világbajnok volt a tőrcsapat tagjaként. Az 1972-es müncheni olimpián ezüstérmet nyert a női tőrcsapattal. Legnagyobb sikerét az 1976-os, montreali olimpián érte el, egyéniben aranyérmes, a csapattal ezüstérmes lett. Az 1980-as moszkvai olimpián bronzérmes lett a csapat. 1973-ban és 1976-ban az év sportolónője, 1973, 1976, 1977 és 1979-ben az év magyar vívója volt. Sportolói pályafutásának befejezése után az MTK edzője lett.