Martha Black kanadai aranyásó, képviselő (1866–1957)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Martha Black kanadai aranyásó, képviselő (1866–1957)

február 23, 2018 - 21:15

Az aranyláz idején utazott Yukonba (eredetileg férjével közösen tervezték az utat, de ő inkább t választotta). Fűrészmalmot vezetett, bányászati engedélyekkel kereskedett,  és egy rönkkunyhóban szülte meg harmadik fiát,  akinek az apjától közben elvált. 1904-ben feleségül ment George Black ügyvédhez, és ideje nagyrészét a helyi flóra tanulmányozásával töltötte. Munkájáért 1917-ben tagjává választotta a Royal Geographical Society. Férje 1921-től konzervatív parlamenti képviselő volt 1935-ig, amikor egészségi állapota nem engedte a további munkát. 70 évesen Martha indult helyette és nyert, így ő lett az második nő, aki bejutott a kanadai parlamentbe, ahol öt évig volt Yukon képviselője. 1938-ban My Seventy Years címmel kiadta önéletrajzát. Tevékenységét 1946-ban az  Order of the British Empire ranggal ismerték el.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Elizabeth Carmichael Monk kanadai jogász (1898–1980)

július 30, 2017 - 19:53
Az első kanadai ügyvédnők (1942), Elizabeth Carmichael Monk a bal szélen

1923-ban szerezte meg jogi diplomáját a McGill egyetemen, ő volt az első nő, akit kimagasló tanulmányi eredményéért aranyéremmel tüntettek ki.  Ez sem volt azonban elég ahhoz, hogy ügyvéd legyen, Quebec tartomány ügyvédi kamarája csak férfiakat fogadott be. Húsz évet érvelt, harcolt és várt, amíg ügyvéd lehetett, akkor is Nova Scotiában, nem Quebecben. Cégjogászként praktizált, az első nő volt, akit tanácsosnak neveztek ki. Aktív tagja volt a Quebec National Federation of University Women és a Canadian Federation of University Women (diplomás nők egyesületei) szervezeteknek.

Anna Wicksell Bugge norvég/svéd jogász, diplomata, feminista (1862–1928)

szeptember 17, 2017 - 14:23

Az első svéd női diplomata Egelsundban született, fiatal korától foglalkoztatta a nők helyzete, különösen szociális és gazdasági kiszolgáltatottságuk. Iskolájában Skuld néven vitaegyletet szervezett, ahol főleg a nőkérdéssel foglalkoztak. Az egyetemen latin, francia és angol nyelvet tanult, 1887-ben diplomázott.  A Norsk Kvinnesaksforening  (norvég nőjogi egyesület) tagja, 1888 - 1889 között elnöke volt. Rendszeresen publikált az egyesület Nylænde című lapjában a nők tanuláshoz, függetlenséghez való jogáról.

Dixy Lee Ray amerikai biológus, környezetvédő, politikus (1914–1994)

szeptember 01, 2017 - 14:17

Az első nő, akit beválasztottak az amerikai Atomenergia bizottságba (Atomic Energy Commission), és 1973-ban annak elnöke is lett. Doktori dolgozatát a Stanford egyetemen készítette, majd 1947-től a University of Washington tanára lett. 1963-1972 között a Seattle Pacific Science Center igazgatója volt. Tudományos munkája mellett politizált is, 1976-ban megválasztották Washington állam kormányzójává. A korabeli újságok színes és szókimondó egyéniségnek mutatták be. 1980-ban veszített a választáson, visszatért a tudományos pályára. Utolsó könyve a savas eső veszélyeivel foglalkozott.