A St. Louis School of Design-ban tanult, majd Chicagoba költözött, ahol egy balesetért kapott kárpótlás lehetővé tette az addig rossz anyagi helyzetben lévő Adelaide-nak, hogy Európába menjen tanulni. Művészeti tanulmányait így Drezdában, majd Rómában folytatta. 1896-os házasságkötésekor tizenegy évvel fiatalabb férje vette fel az ő nevét, és lelkésznő vezette a szertartást. 

Vegetáriánus, egyben meggyőződéses feminista volt. 

A feminizmus a legnagyszerűbb dolog az emberiség evolúciójában - vallotta.

Feladatának érezte, hogy emléket állítson a nőmozgalomnak. A mellszobrokat már korábban elkészítette és egy neves kiállításon (Woman's pavilion, World Columbian Exposition, Chicago, 1893) bemutatta - az emlékmű elkészítését végül Alva Belmont finanszírozta. Susan B. Anthony, Elizabeth Cady Stanton és Lucretia Mott karrarai márványból készített héttonnás, 1921-ben leleplezett szobra (jelenleg is) a US Capitoliumban látható. Az alkotást ugyanabban az évben, Susan B. Anthony születésnapján, február 15-én a National Woman’s Party ajándékozta a nemzetnek. Aznap este fogadást tartottak a művész tiszteletére - az épületben ez volt az első, nő tiszteletére tartott fogadás. 

Johnson nagy álma volt egy studiómúzeumot létrehozni és ilyen formában további feminista aktivistáknak is emléket állítani, ez anyagi körülményei miatt végül nem sikerült neki.