Mollináry Gizella író, költő (1896–1978)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Mollináry Gizella író, költő (1896–1978)

szeptember 29, 2017 - 23:47

Olasz apa, macedón-horvát származású anya nyolcadik gyereke, egészen fiatal korától kellett magáról gondoskodnia. Volt segédmunkás, textilgyári munkás, cseléd, kofa. A háború éveiben Balassagyarmaton a szociáldemokrata párt vezetőségi tagja volt. A Tanácsköztársaság bukása után kommunista tevékenységéért bebörtönözték. A börtönből Szerbiába szökött, onnan küldött írásai a Nyugat-ban rendszeresen megjelentek. 1924-ben tért haza, az elkövetkező években népszerűsége csúcsán volt, munkáit több nyelvre lefordították. 1944-ben a Gestapo letartóztatta, szökése után bújkálnia kellett. A háború után mezőgazdasági munkásként tartotta el magát és beteg férjét, 1956 után publikált újra.

Néhány munkája: Asszonyi alázat (versek); Földet érint homlokunk (versek); Betévedt Európába (regény); Betelt a föld hamissággal (regény); Meddő szüret után (regény); Isten hallgat (regény).

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Bohuniczky Szefi író (1894–1969)

április 12, 2017 - 01:37

Nagypécselyen született, iskoláit Veszprémben végezte. Első írásai a Nyugatban jelentek meg 1926-ban. A kritikusok és kortárs írók - Schöpflin Aladár, Osvát Ernő, Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Illés Endre – elismerően nyilatkoztak róla, a Nyugat befogadta. Novellái és regényei az olvasók között is népszerűek voltak. 1938-ban és 1942-ben Baumgarten-díjjal tüntették ki.  

Néhány munkája:

Csokonai Vitéz Gizella magyar költő (1894 - ?)

július 28, 2017 - 21:27

1894. júl. 29-én született Hajdúszoboszlón Csokonai Vitéz Gizella költő, könyvtáros. Csokonai Vitéz Mihály oldalági rokonságából származott. Négyéves korától vak volt. Az elemi iskolát Budapesten a Vakok Iskolájában végezte. A Vakokat Gyámolító Országos Egyesületben dolgozott, mint korrektor, gépíró, távírász és a Braille-könyvtár könyvtárosa. Alapító tagja volt a vakok 1928-ban megalakult Homérosz Kórusának. Verseket fiatal korában kezdett írni. A fénytelenség világából című kis verseskötete 1931-ben jelent meg, amelyhez Herczeg Ferenc írt előszót.

Szalmás Piroska zeneszerző, kórusvezető, író, tanár (1898–1941)

augusztus 04, 2017 - 21:01

A nevét viselő kórusról híres, és ő volt az első, aki József Attila verseihez zenét szerzett. A budapesti Zeneművészeti Főiskolán tanult zongorázni, mesterei között volt Kodály Zoltán és Weiner Leó. Fiatalon bekapcsolódott a munkásmozgalomba, az SZDP majd a KMP tagja volt, állandó rendőrségi megfigyelés alatt állt. Ifjúmunkásokból szervezett kórusa hamarosan ismertté vált, repertoárjukban népdalok, munkásdalok, megzenésített József Attila versek szerepeltek. Kórusműveket és dalokat szerzett, spirituálékhoz írt magyar szöveget. Fiatalon halt meg, Budapesten 2012-ig utca viselte a nevét.