Conradine Dunker norvég memoáríró (1780–1866)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Conradine Dunker norvég memoáríró (1780–1866)

augusztus 25, 2017 - 01:06

Jómódú kereskedőcsaládból származott, ahol a tanulást, műveltséget is fontosnak tartották. Első férje, Ulrik Aamodt lányuk születése után néhány évvel meghalt. Második férjével, Wilhelm Dunkerrel néhány évet Németországban éltek, négy gyerekük született. Hazatérésük után  Christianiában telepedtek le, virágzó üzletük volt, iskolát alapítottak lányok részére és aktiv társasági életet éltek, Conradinet a Det Dramatiske Selskab (drámaegylet) elnökévé is megválasztották . Egész életében naplót vezetett, melyben saját életén kívül a társasági, politikai, művészeti eseményeket is lejegyezte. Memoárjai halála után, 1871-ben jelentek meg Gamle Dage : Erindringer og Tidsbilleder  címmel. A népszerűvé vált kötet több kiadást megért, utoljára 1985-ben jelent meg. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Vankóné Dudás Juli naiv festő, író, népművész (1919–1984)

április 04, 2017 - 01:00

Festményein szülőfaluja, Galgamácsa szokásait, hagyományait, mindennapi életüket örökítette meg: Lakodalom, Szentiváni túzugrás, Pünkösdi májusfa állítás, Éjféli misemenet, Galavölgyi falusi mulatság. Nagyméretű pannót készített szállodák részére. Rendszeresen részt vett hazai- és nemzetközi kiállításokon, művei a magyar múzeumokon kívül külföldön is láthatók.

Könyvei:

Victoria Benedictsson svéd író, feminista (1850–1888)

március 23, 2017 - 14:15

A napjainkban egyik legjelentősebbnek tartott XIX. századi írónőnek Ernst Ahlgren álnév alatt jelent meg több regénye, novellája, színdarabja. Műveiben a korabeli nők életére fókuszált, a családban és a társadalomban egyaránt kiszolgáltatott helyzetükre. Naplója, Stora boken (A nagy könyv) és több más műve halála után jelent meg. Magánélete zaklatott volt, fiatalon férjhez ment egy nála majdnem harminc évvel idősebb, ötgyerekes özvegyemberhez. Victoria megismerkedett Európa legjelentősebbnek tartott kritikusával, Georg Brandes-szal, és beleszeretett.

Lilli Suburg észt író, újságíró, lányiskola-igazgató, feminista (1841-1923)

december 11, 2015 - 10:01
Lili Suburg

Az észt nemzeti öntudatra ébredés az 1860-as években kezdődött, a túlzott német befolyással szemben. 1877-ben Lilli első nőként jelentetett meg észt nyelven novellát, ami nagy visszhangot keltett. 1880-ban újabb meghökkenést váltott ki, amikor örökbe fogadott egy árva gyermeket, Anna Wiegandtot, és egyedülálló anyaként, magánórákat adva nevelte. A továbbiakban célja egy lányiskola alapítása volt, ahol észt nyelven folyik az oktatás. További novellákat jelentetett meg, az egyikben pl. a kényszerházasságok ellen foglalt állást.