André Léo francia író, újságíró, feminista (1824–1900)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

André Léo francia író, újságíró, feminista (1824–1900)

augusztus 18, 2017 - 15:34

Victoire Léodile Béra Lusignan-ban született, értelmiségi családba. 1851-ben férjével, akinek a 1848-as forradalomban való részvételéért menekülnie kellett, Svájcba költözött. Két fia nevén – André, Léo – kezdett publikálni, újságcikkei, elbeszélései, regényei jelentek meg.

Férje halála után hazatért és 1866-ban megalapította a Société de la revendication des droits de la femme (Egyesület a nők jogainak követeléséért) feminista szervezetet. A változást akaró nők - köztük ,   és - az ő házában talállkoztak. Mivel voltak köztük nézetkülönbségek, elhatározták, hogy közös munkájukban a nők továbbtanulási lehetőségeire koncentrálnak.  

1871-ben a párizsi kommün ismert szereplője volt, Louise Michellel együtt egyszer le is tartóztatták.

Ezután ismét Svájcban élt. Sokat utazott, hogy tanulmányozza a nők élet- és munkakörülményeit, tanuláshoz való lehetőségeiket. Tagja volt az International Workers Association-nek. Utolsó munkájában az állam és az egyház szétválasztását sürgette. 

Néhány munkája: 

  • La Femme et les Mœurs : monarchie ou liberté;
  • Un mariage scandaleux;
  • La Commune de Malenpis;
  • La Grande Illusion des petits bourgeois;
  • Le Petit Moi;
  • La Famille Audroit et l’éducation nouvelle.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Farkas Edith, a Szociális Missziótársulat alapítója, író (1877–1942)

május 07, 2019 - 23:18

1877-ben született nemesi családban. Egyedüli gyerek volt, amit sajnált ugyan, de ez alkalmat adott neki a magányos elmélyülésre. Tanulmányai alatt szembesült a társadalmi egyenlőtlenségekkel és a nyomorral, ezért belépett a szegényeket segélyező Szent Erzsébet Egyesületbe. Társadalmi osztálya és kora általános felfogása ellenére tovább akart tanulni: a soproni Orsolyáknál szerzett tanítónői oklevelet.

Massi Bruhn dán író, feminista (1846–1895)

december 27, 2017 - 00:52

A gribskovi erdészházban élt szüleivel. 40 éves volt, amikor anyja meghalt, és az addig engedelmes gyermekként élő nő elkezdhette önálló életét. Koppenhágába költözött és régi álmát beteljesítve írni kezdett, bekapcsolódott a nőmozgalomba. Életének hátralévő kilenc évébe belesűrített mindent, amit csak tudott. Újságot szerkesztett, regényeket és elbeszéléseket írt, fordított, előadásokat tartott. A dán nőszervezet, a Kvindelig Fremskridtsforening tagja lett, melynek Hvad vi vil című lapjában kezdett megjelenni 1888-ban folytatásos regénye, az Et Lægemiddel.

Narcyza Żmichowska lengyel író, aktivista, feminista (1819–1876)

március 31, 2018 - 16:38

Varsóban született, elszegényedett, haladó elveket valló nemesi családba. Az Institut Guwernantek elvégzése után 1835-38 között az intézet tanára volt, majd az előkelő Zamoyski családnál vállalt nevelőnői állást. Velük utazott Párizsba, ahol találkozott fivérével, aki forradalmi tevékenysége miatt menekültként élt ott. Bekapcsolódott a lengyel emigránsok életébe és megismerkedett a feminizmus eszméjével.