Richter Ilona grafikus, illusztrátor (sz. 1928)  

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Richter Ilona grafikus, illusztrátor (sz. 1928)  

április 21, 2017 - 23:38

A budapesti Iparművészeti Főiskolán és a Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1952-től a Természettudományi Múzeumnak és a Nemzeti Múzeumnak dolgott, 1956-57-ben svájci tanulmányútja során illusztrátori képzést kapott. Tudományos- és gyerekekönyvekhez is készített illusztrációkat. Néhány évet a nápolyi tengerbiológiai állomáson töltött, 1975 és 1990 között a szegedi egyetem Nüvénytani Tanszékének munkatársa votl. Itthon és külföldön is több kiállításon szerepelt, 1955-ben Munkácsy díjjal tüntették ki. 

Néhány munkája:

  • Homokország (természetismertető gyermekkönyv),  
  • Úton-útfélen (növényakvarellek),  
  • Opisthobranchia des Mittelmeeres (tengerbiológiai monográfia),
  • Termések (1986),
  • Szemlélődés (versek).

 

 

 

Forgács Hann Erzsébet szobrász, festő, grafikus (1897–1954)

április 03, 2018 - 17:22

Budapesten született, a Pázmány Péter Tudományegyetemen filozófiát és művészettörténetet hallgatott. 1925-től  Kisfaludi Strobl Zsigmond volt a mestere. 1927-ben Párizsba ment, ahol az Académie des Beaux-Arts tanulója volt, ott volt első kiállítása is a Salonban. Egyik alapító tagja volt az Európai iskolának. A harmincas években az ún. „harmadik szobrásznemzedék” tagjaként tartották számon. Munkáival rendszeresen szerepelt a KUT (Képzőművészek Új Társasága) kiállításain, hazai és külföldi galériákban, több egyéni kiállítása is volt.

Csapody Vera tanár, illusztrátor (1890–1985)

március 27, 2019 - 20:38

1913-ban az első nők között volt, akik a Pázmány Péter Tudományegyetem matematika-fizika szakán diplomát szereztek. Az egyetem elvégzése után a Sacre Coeur Sophianum katolikus leánygimnázium tanára, majd igazgatója. A Szegedi Tudományegyetemen 1932-ben Mediterrán elemek a magyar flórában című dolgozatával doktori fokozatot szerzett. 1949-től a Természettudományi Múzeum Növénytárának tudományos főmunkatársa lett. 1922-ben látta meg növényekről készített vízfestményeit Jávorka Sándor, aki éppen A magyar flóra című könyvén dolgozott. A találkozásból élethosszig tartó együttműködés lett.

Varga-Móricz Ida keramikus, szobrász, grafikus (1894–1987)

április 21, 2017 - 13:06

1914-től az Iparművészeti Főiskola hallgatója volt, szobrászatot Abt Sándortól és R.A. Zutt-tól tanult, mellette a Magyar Képzőművészeti Főiskola esti rajztanfolyamára járt. A Képzőművészeti szabadiskolában Vedres Márknál tanult, később Beck Ö. Fülöp magántanítványa lett. 1920-ban házasságot kötött Varga Hugó János költő, filozófussal és Bécsben telepedtek le. Kerámikusként dolgozott, Ausztriában, Egyiptomban, Kanadában, Németországban  is voltak kiállításai. Grafikusként portrékat rajzolt  valamint bátyja, Zsigmond műveihez készített illusztrációkat.

Vankóné Dudás Juli naiv festő, író, népművész (1919–1984)

április 04, 2017 - 01:00

Festményein szülőfaluja, Galgamácsa szokásait, hagyományait, mindennapi életüket örökítette meg: Lakodalom, Szentiváni túzugrás, Pünkösdi májusfa állítás, Éjféli misemenet, Galavölgyi falusi mulatság. Nagyméretű pannót készített szállodák részére. Rendszeresen részt vett hazai- és nemzetközi kiállításokon, művei a magyar múzeumokon kívül külföldön is láthatók.

Könyvei:

Ilosvay Mária operaénekes (1913–1987) 

május 03, 2017 - 23:53

Budapesten és Bécsben tanult, Laura Hilgermann, Felicie Kashovska és Mária Budanovicz voltak a mesterei. 1937-ben a bécsi nemzetközi énekverseny megnyerése után a salzburgi opera társulatával az Egyesült Államokban turnézott. 1940-től visszavonulásáig  a hamburgi opera  tagja volt, gyakori vendégszereplő volt Bécsben és Salzburgban. Gyönyörű altjával legnagyobb sikereit Wagner műveiben aratta, 1951-től rendszeresen fellépett Bayreuthban. 

 

Győri Klára mesemondó, önéletrajzíró (1899–1974)

július 28, 2017 - 21:40

Az erdélyi Széken paraszt családba született, apja, nagynénje is mesemondó volt. Hat évet járt iskolába, húszéves korában férjhez adták. Ahogy később önéletrajzában írta, a mesemondás volt az egyetlen öröme. A felnőtteket a tündérmeséken kívül tréfás, néha vaskos történetekkel szórakoztattta. Meséit, mondókáit Nagy Olga, a kolozsvári Folklór Intézet munkatársa vette magnóra és rendezte sajtó alá. Hetvenen túl Kiszáradt az én örömem zöld fája címmel írta meg önéletrajzi könyvét. 

Zsurzs Éva filmrendező (1925–1997)

szeptember 29, 2017 - 14:30

Kossuth-díjas, Érdemes művész, a magyar televíziózás egyik legjelentősebb alakja. 1957-től volt az MTV munkatársa, az évtizedek során egyedülálló életművet hozott létre. Magyar és külföldi, klasszikus és kortárs művek kerültek ki a keze alól, parádés szereposztással.  

Egyik lánya Zsurzs Kati színésznő. 

Néhány munkája: 

Mollináry Gizella író, költő (1896–1978)

szeptember 29, 2017 - 23:47

Olasz apa, macedón-horvát származású anya nyolcadik gyereke, egészen fiatal korától kellett magáról gondoskodnia. Volt segédmunkás, textilgyári munkás, cseléd, kofa. A háború éveiben Balassagyarmaton a szociáldemokrata párt vezetőségi tagja volt. A Tanácsköztársaság bukása után kommunista tevékenységéért bebörtönözték. A börtönből Szerbiába szökött, onnan küldött írásai a Nyugat-ban rendszeresen megjelentek. 1924-ben tért haza, az elkövetkező években népszerűsége csúcsán volt, munkáit több nyelvre lefordították. 1944-ben a Gestapo letartóztatta, szökése után bújkálnia kellett.

Olive Crane ausztrál grafikus, illusztrátor (1895–1936)

május 09, 2018 - 13:52

A Presbyterian Ladies’ College elvégzése után a University of Sydney hallgatója volt. Egyetemi évei alatt jelentek meg első rajzai és karikatúrái a Hermes című egyetemi lapban.

1917-től kezdve az évente megrendezett Society of Artists' kiállításon is szerepeltek munkái, a The Tired Dancer című képét a National Art Gallery of New South Wales vásárolta meg. Hamarosan az egyik legnépszerűbb könyvillusztrátornak számított. Sajnálatosan rövid karrierjének utolsó kiállítása 1930-ban volt.

Katona Clementin író, újságíró, műfordító, zenekritikus, feminista (1856–1932)  

november 15, 2018 - 01:12

Anyja a naplóíró Kölcsey Antónia, apja a tiszántúli református egyházkerület főgondnoka volt, széleskörű nevelést kapott, irodalmat, nyelveket, zenét tanult. 1879-ben egyik tanárával, a zeneszerző, zongoraművész Ábrányi Kornéllal kötött házasságot. Vera, Costance, Katona Klementin írói nevek alatt kezdetben zenekritikákat írt, majd tárcái, elbeszélései jelentek meg, angolból és németből fordított regényeket. A Magyarország belső munkatársa volt, emellett számos lap, így a Fővárosi Lapok, Magyar Hírlap, Pesti Napló, Hazánk, Nemzeti Újság, Magyar Lányok is gyakran közölte írásait.

Nemes Nagy Ágnes író, költő, műfordító (1922-1991)

január 03, 2019 - 13:16

Budapesten született, magyar-latin-művészettörténet szakon tanult. Még egyetemistaként elküldte verseit Szerb Antalnak, aki további írásra biztatta, kölcsönös tisztelet, mester-tanítvány kapcsolat alakult ki köztük. Első kötete 1946-ban jelent meg (az 1945-ben meggyilkolt Szerb erről már nem tudhatott, Nemes Nagy mélyen gyászolta). Nyomasztotta, hogy a szép nőt látják benne, úgy érezte, ezáltal mint költő háttérbe szorul, ő a szellem embere akart lenni. Ez végül sikerült neki. 

Szederkényi Anna író, tanító, újságíró (1882–1948)

február 25, 2019 - 00:52

A Budapesti Hírlapírók Egyesületének első női tagja Mezőnyárádon született, a miskolci polgári iskola elvégzése után Nagyváradon a tanítóképzőt végezte el, első novellája az önképzőkör lapjában jelent meg. Tanítói oklevele megszerzése után Nagybolyok község iskolájában tanított. Rendszeresen jelentek meg írásai vidéki lapokban, Budapestre költözése után 1910-től a Független Magyarország munkatársa, 1926-tól a Kis Újság felelős szerkesztője volt.