Az első német feminista újság alapítója: Mathilde Franziska Anneke

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Az első német feminista újság alapítója: Mathilde Franziska Anneke

március 31, 2017 - 22:43

Fiatalon kezdett publikálni. 1848-ban megalapította az első német feminista újságot, a  Frauen-Zeitung-ot. Második férjével részt vettek a forradalomban, annak bukása után 1849-ben az Egyesült Államokba emigráltak.  Milwaukee-ban telepedtek le, Mathilde cikkeket írt, megismerkedett a helyi feministákkal, 1852-ben ott folytatta a Frauen-Zeitung publikálását. Szoros munkakapcsolatban volt val és nal. 1860-1865 között Svájcban élt, újságíróként dolgozott és több regényt írt. 1865-ben tért vissza Milwaukee-ba, Tochter Institut néven leányiskolát alapított, amely hamarosan jó hírnevet szerzett a németajkú liberálisok között. 

Néhány munkája: Oithono, oder die Tempelweihe; Memoiren einer Frau aus dem badisch-pfälzischen Feldzüge; Das Weib im Conflict mit den socialen Vernhältnissen; Die gebrochenen Ketten; Das Geisterhaus in New-York.

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Lilli Suburg észt író, újságíró, lányiskola-igazgató, feminista (1841-1923)

december 11, 2015 - 10:01
Lili Suburg

Az észt nemzeti öntudatra ébredés az 1860-as években kezdődött, a túlzott német befolyással szemben. 1877-ben Lilli első nőként jelentetett meg észt nyelven novellát, ami nagy visszhangot keltett. 1880-ban újabb meghökkenést váltott ki, amikor örökbe fogadott egy árva gyermeket, Anna Wiegandtot, és egyedülálló anyaként, magánórákat adva nevelte. A továbbiakban célja egy lányiskola alapítása volt, ahol észt nyelven folyik az oktatás. További novellákat jelentetett meg, az egyikben pl. a kényszerházasságok ellen foglalt állást.

Raden Ajeng Kartini indonéz feminista (1879–1904)

május 23, 2016 - 23:20
Raden Ajeng Kartini 1890-ben

Jáván született 1879. ápr. 21-én arisztokrata családba. A jávai nők nem tanulhattak és serdülőkoruktól férjhezmenésükig nem hagyhatták el otthonukat. Kartini apja kapcsolatban volt a holland gyarmati hivatallal, és lányát Hollandiában iskoláztatta. Kartini nyelveket, történelmet, irodalmat tanult és megismerkedett az európai eszmékkel, életmóddal. Hazatérése után a hagyományoknak megfelelően nem hagyhatta el a házat, idejét levelezéssel töltötte. Levelezőtársai között volt Marie Ovink-Soer holland feminista is.