Az első német feminista újság alapítója: Mathilde Franziska Anneke

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Az első német feminista újság alapítója: Mathilde Franziska Anneke

március 31, 2017 - 22:43

Fiatalon kezdett publikálni. 1848-ban megalapította az első német feminista újságot, a  Frauen-Zeitung-ot. Második férjével részt vettek a forradalomban, annak bukása után 1849-ben az Egyesült Államokba emigráltak.  Milwaukee-ban telepedtek le, Mathilde cikkeket írt, megismerkedett a helyi feministákkal, 1852-ben ott folytatta a Frauen-Zeitung publikálását. Szoros munkakapcsolatban volt val és nal. 1860-1865 között Svájcban élt, újságíróként dolgozott és több regényt írt. 1865-ben tért vissza Milwaukee-ba, Tochter Institut néven leányiskolát alapított, amely hamarosan jó hírnevet szerzett a németajkú liberálisok között. 

Néhány munkája: Oithono, oder die Tempelweihe; Memoiren einer Frau aus dem badisch-pfälzischen Feldzüge; Das Weib im Conflict mit den socialen Vernhältnissen; Die gebrochenen Ketten; Das Geisterhaus in New-York.

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Inez Haynes Irwin amerikai feminista, író (1873–1970)

március 01, 2017 - 20:18

Inez Haynes Bostonban nőtt fel, 1897 és 1900 között a feminista eszmék központjának tartott Radcliffe College hallgatója volt. Társaival megalapították a Massachusetts College Equal Suffrage Association-t, ebből lett később a National College Equal Suffrage League. 1897-ben házasságot kötött R.H. Gillmore szerkesztővel, néhány évvel később elváltak. Az I. világháború évei alatt második férjével, W.H. Irwinnel Európában éltek, Inez haditudósító volt. A National Women's Party vezetőségi tagjaként The Story of the Woman's Party címmel megírta a párt történetét.

Fredrika Bremer (1801–1865) svéd feminista, író, utazó

november 16, 2010 - 12:20

 "... Nézd, Alma, ez a felháborító igazságtalanság velünk, nőkkel szemben, nemcsak apánké, de valamennyi férfié, akik hazánk igazságtalan törvényeit hozzák... Vagyont örököltünk anyánktól, de egy fillér felett se rendelkezhetünk. Elég idősek vagyunk ahhoz, hogy tudjuk, mit akarunk, és gondoskodjunk magunkról és másokról, de apánk a gyámunk, aki gyermekként kezel bennünket és nem tehetünk semmit, mert a törvény így szól: 'Joga van ehhez, nincs beleszólásod'." (F. Bremer: Hertha)