Nők járókában: egy szókimondó svájci feminista

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Nők járókában: egy szókimondó svájci feminista

március 31, 2017 - 22:36

Iris von Roten 1917-ben arisztokrata családba született, feminista szellemű női felmenőkkel. 1941-ben jogi doktorátust szerzett és ügyvédként kezdett dolgozni. A bevett szokásokkal ellentétben házassága és lánya születése után sem adta fel praxisát. 1958-ban jelent meg Frauen im Laufgitter (Nők a járókában) című könyve. A közel 600 oldalas kötet, melyben a svájci nők alávetett helyzetét mutatja be kíméletlenül őszintén, néha ironikusan, hatalmas botrányt kavart. A konzervativ országban a patriarchátus éles bírálata, a női egyenjogúság követelése, a szexualitásról való nyílt beszéd sok volt nemcsak a férfiaknak, de sok nőnek is. 1990-ben halt meg. Életéről 2013-ban Verliebte Feunde címmel film készült. 

Kapcsolódó tartalom

 

 

Marie Boehlen svájci ügyvéd, politikus, feminista (1911–1999)

október 19, 2017 - 20:29

Az első, fiatalkorúakkal hivatásosan foglalkozó jogász volt Svájcban. Egy farmon született, tanítóképzőt végzett, majd, családja ellenkezése dacára, jogot tanult Bernben. Az egyetemen került kapcsolatba a politikával és a nőjogi mozgalommal. Egy évet az Egyesült Államokban, Syracuse egyetemén töltött, ott írta és védte meg doktori disszertációját 1951-ben. 1957-ben kapta meg fiatalkorúakkal foglalkozó ügyészi kinevezését Bernben. 1957-68 között a svájci UNESCO bizottság tagja volt.

Meta von Salis svájci történész, feminista (1855–1929)

március 01, 2017 - 19:54

Az első svájci nő, aki doktorátust szerzett. Németországban és Svájcban végezte iskoláit, 1871-től nevelőnőként dolgozott több gazdag családnál Németországban, Angliában és Írországban. 1883-ban felvételt nyert a zürichi egyetemre, ahol filozófiát és történelmet tanult. Doktori értekezését 1887-ben védte meg. Az egyetem után szabadúszó újságíróként dolgozott és aktiv szerepet vállalt a szüfrazsett mozgalomban. Cikkeket írt, előadásokat és beszédeket tartott a női egyenjogúságért.

Marie Heim-Vögtlin, az első svájci orvosnő (1845–1916)

május 30, 2015 - 22:24

Sokat küzdött, amíg elérte célját és ő lett az első svájci orvosnő. A bözeni lelkész lánya magántanuló volt, és apja – nehezen kikönyörgött – engedélyével beiratkozhatott a zürichi egyetem orvoskarára, amely Európában elsőként felvett nőket is, de ő volt az első svájci nőhallgató. A korabeli közvélemény szégyenteljesnek tartotta választását. 1872-ben kitüntetéssel letette vizsgáit, Lipcsében és Drezdában nőgyógyászatot tanult, és 1874-ben sikeresen megvédte doktori értekezését. Zürichben kezdett praktizálni – ehhez is apja hivatalos engedélye kellett.

Monika Hauser svájci/olasz orvos, humanitárius aktivista (sz. 1959)

május 25, 2015 - 22:11

Svájcban született, az ausztriai Innsbruckban járta ki az orvosegyetemet és az olaszországi Bolognában tette le az államvizsgát. Nőgyógyászati szakvizsgáját Németországban szerezte meg, Kölnben kezdett praktizálni. 1992-ben Boszniába utazott, ahol segélyközpontot nyitott a háborúban erőszak áldozatává lett nőknek, később segített Koszovóban, Afganisztánban, Libériában. Nemzetközi nőszervezetek és szponzorok segítségével Kölnben létrehozta a Medica Mondiale-t, ami a háborús-  és válságövezetekben lévő nőket támogatja. Felhívja a figyelmet a nők elleni erőszakra és az áldozathibáztatásra.

Bodil Begtrup dán diplomata, feminista (1903–1987)

április 29, 2017 - 22:59
Bodil Begtrup a Costa Rica-i Graciela Morales F. De Echeverria társaságában 1948-ban

Dánia első női nagykövete a koppenhágai egyetemen politikatudományból diplomázott 1929-ben. Egyetemista korában lett tagja a Dansk Kvinders Nationalrad-nak (Dán nemzeti nőszövetség), 1931-ben ő volt az alelnök, 1946-49 között az elnöki posztot töltötte be. A háború után a dán   delegáció tagja volt, a Commission on the Status of Women (Nők helyzetével foglalkozó bizottság) első elnöke volt. 1949-ben megkapta első nagyköveti kinevezését Izlandra.

Emma Graf svájci tanár, szüfrazsett (1865–1926)

október 11, 2017 - 16:35

Langenthalban született, jómódú üzletember lánya, a tanítóképző elvégzése után 1887-től szülővárosában tanított. Később a berni egyetem bölcsészkarán folytatta tanulmányait, 1901-ben védte meg doktori értekezését. 1907-ben ő volt az első nő, aki a Tanárképző főiskolán tanári állást kapott. 1902 és 1920 között a Schweizerischen Lehrerinnenvereins (Svájci tanárok egyesülete) elnöke volt. 1912-től aktivan részt vett a szüfrazsett mozgalomban, 1915-ben alapítója és egyik szerkesztője volt a Jahrbuch der Schweizerfrauen-nek.

India első bírónője: Anna Chandy indiai jogász, feminista (1905–1996)

május 02, 2017 - 21:24

Az elsőgenerációs feministák egyike, az első női bíró Indiában és az első nő, akit a legfelsőbb bíróság tagjai közé választottak. 1926-ban diplomázott, Kerala államban ő volt az első jogot végzett nő. Ügyvédként dolgozott, főleg nőket képviselt. Alapítója és szerkesztője volt a Shrimati című nőjogi lapnak. 1932-ben kapta meg bírói kinevezését, 1948-tól kerületi bíró volt, 1959-ben a keralai legfelsőbb bíróság tagja lett. Nyugdíjbavonulása után a Law Commission of India tagjaként munkálkodott. 1973-ban  Atmakatha  címmel adta ki visszaemlékezéseit.    

Simone Chapuis-Bischof svájci tanár, nőjogi aktivista  (sz. 1931)  

március 15, 2018 - 21:33

Baselban született, az egyetem elvégzése után Vaud tartományban kapott tanári állást. Fölháborodott, amikor rájött, hogy a vele együtt végzett férfi tanárok 30 százalékkal magasabb bért kapnak, mint a nők, és az évek folyamán ez a különbség csak növekedni fog. Az ötvenes években Svájcban a nőknek még nem volt szavazati joguk, a közéletben nem játszottak szerepet. Ez indította el harcát a választójogért, az egyenlő bánásmódért, az anyaság támogatásért, az abortusz legalizálásáért.

Sirin Ebádi iráni jogász, író, nőjogi aktivista (sz. 1947)   

június 15, 2019 - 01:27

Értelmiségi család lánya, a teheráni egyetem jogi karán 1969-ben kapta meg diplomáját, az Igazságügyi minisztériumban kapott gyakornoki állást. Miután sikeresen letette a bírói vizsgát, ő lett az első iráni nő, aki bírói kinevezést kapott. 1971-ben a teheráni egyetemen elkészítette és sikeresen megvédte doktori értekezését. 1975 és 1979 között a teheráni városi bíróság vezetője volt.

Az 1979-es iszlám forradalom győzelme után a fundamentalisták kerültek hatalomra, Ebadi és nőtársai nem viselhettek többé bírói hivatalt.

Helen Gregory MacGill kanadai jogász, újságíró, feminista (1864–1947) 

január 01, 2017 - 18:10

Torontoban a Trinity College egyetlen női hallgatója volt, 1889-ben diplomázott. A Cosmopolitan című lap munkatársaként beutazta egész Kanadát. Családjával Vancouverben telepedtek le, 1917-ben az első nő volt, aki Brit Kolumbiában (Kanadában harmadikként) bírói kinevezést kapott, 23 évig töltötte be ezt a posztot. A fiatalkorúak bírósága az ő kezdeményezésére jött létre.