Olive Schreiner dél-afrikai író, feminista (1855–1920)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Olive Schreiner dél-afrikai író, feminista (1855–1920)

március 24, 2017 - 15:33

Az első nagy dél-afrikai regény, az 1883-as The Story of an African Farm szerzője, az első kiadás Ralph Iron álnéven jelent meg. Radikális liberális volt, a rasszizmus ellensége, az első feministák egyike. Publikált politikai vitairatokat, allegórikus történeteket, regényeket, elbeszéléseket.

Néhány munkája: 

  • Dream Life and Real Life,
  • Trooper Peter Halket of Mashonaland,
  • Woman and Labour,
  • Stories, Dreams and Allegories,
  • Undine.

Magyarul megjelent:

  • a Nő és a Társadalom 1907-ben "Álmok a sivatagban" c. novelláját közölte.
  • The Story of an African Farm magyarul is megjelent 1942-ben, Afrikában történt címmel (ford. Nagypál István).
  • a Híres történetek nőkről c. kötetben (Ventus Libro, 2009) "A buddhista szerzetes felesége" című novellája jelent meg. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Lillie Devereux Blake amerikai író, újságíró, szüfrazsett (1833–1913)

május 05, 2017 - 23:04

A korai feminista mozgalom majdnem elfeledett alakja. Élete során kilenc regényt, egy elbeszéléskötetet, egy esszékötetet és számtalan cikket publikált. Komoly szerepet vállalt a nőmozgalomban, és közvetlen munkatársa volt. 1874-ben megjelent regénye, a Fettered for Life egy korabeli feminista életét mutatja be.

Lucila Palacios venezuelai író, politikus, diplomata, feminista (1902–1994)  

április 29, 2017 - 22:45

Mercedes Carvajal de Arocha Trinidadon született, a Lucila Palacios nevet és Simon Bolivar anyjának a tiszteletére vette fel. Első regénye Rebeldia címmel 1940-ben jelent meg. Írásaiban határozottan kiállt a nők és gyerekek jogaiért. 1947-től beválasztották a parlamentbe, ahol folytatta a nőjogi tevékenységét. 1963-ban Uruquayba nevezték ki nagykövetnek.

Dragojla Jarnević horvát író, tanár, feminista (1813–1875)

december 31, 2016 - 15:36

Karlovácon (Károlyváros) született, tanítói oklevele megszerzése után magántanárként dolgozott. Részt vett a horvát nemzeti megújulásért küzdő illír mozgalomban, azon belül a női jogok elismeréséért kampányolt. Verseket, elbeszéléseket publikált, melyekben gyakran megjelentek az erős, önálló nők. Alpinista volt, őt tekintik az első női horvát hegymászónak, miután 1843-ban megmászta az Okic csúcsot. Ez komoly teljesítmény volt, hiszen abban az időben a mászóknak még nem volt speciális biztonsági felszerelésük.