Alexandra Gripenberg finn író, újságíró, politikus, feminista (1857–1913)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Alexandra Gripenberg finn író, újságíró, politikus, feminista (1857–1913)

március 24, 2017 - 01:05

Az első finn nőjogi szervezet, a Suomen Naisyhdistys  alapítója arisztokrata családból származott. Az 1870-es évek elején kezdett publikálni, Ringa vagy Aarne írói nevek alatt. 1887-88-ban Angliában és az Egyesült Államokban tanulmányozta a kortárs nőmozgalmat, megismerkedett a helyi aktivistákkal és részt vett a Washingtonban tartott nemzetközi nőkonferencián. Hazatérése után megválasztották a  Suomen Naisyhdistys  elnökének. 1893 és 1899 között az International Council of Women pénztárnoka volt. 1906-ban a finn nők választásra jogosultak lettek, ő volt az egyike annak a 19 nőnek, akiket beválasztottak a parlamentbe. 1908 márciusában a meghívására Magyarországon is járt. 

"Mind személye, mind előadása sok előítéletet döntött meg. Egyéniségének előkelő egyszerűsége, szelídsége lefegyverezte még azokat is, akik a „nőiességet” féltik a nő politikai jogaitól. Előadásában különösen figyelemreméltó és a finn nők tevékenységét jellemző az, hogy egyetlen esztendőben, 1905-ben, 300 népgyűlést tartottak a nők választójoga érdekében. Az asszonyoknak köszönhető számos szociálpolitikái kezdeményezés közül különösen az alkohol elleni küzdelemben elért sikerüket emelte ki." - írja A Nő és a Társadalom.

Néhány munkája: I tätnande led; Kahdeksan tunnin kokemukset; Orjien vapauttaminen Pohjois-Amerikassa; Reformarbetet till förbättrande af kvinnans ställning: 1–3; Hvarför böra vi bilda kvinnoföreningar?; Finsk Kvinnoförening 1884–1909; Legal Position of the Finnish Women.

Tizenhárman az első tizenkilenc finn képviselőnő közül 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Victoria Woodhull - "Wicked Woodhull", "Mrs. Satan" - , az első nő, aki indult az USA elnöki posztjáért

december 22, 2012 - 18:05
"Nem fogok letérni a saját utamról csak azért, mert azok, akik jobbnak hiszik magukat nálam, ezt akarják."
 
"Amíg mások imádkoztak a változásért, én tettem érte."
 
"Szabadon szeretek. Elidegeníthetetlen, alkotmányos és természetes jogom szeretni, akit akarok, ameddig akarom, és bármelyik nap jogom van ezen változtatni."
 

Emilie Kempin-Spyri svájci jogász (1853–1901)

március 16, 2017 - 15:35

Az első nő volt Svájcban, aki jogi egyetemre járhatott, és az első nő Európában, akit jogi doktorrá avattak 1887-ben.  Ügyvéd azonban nem lehetett, mert nő volt. Ügyvédek csak svájci állampolgárok lehettek, a nők azonban nem voltak teljesjogú állampolgárok. Kérvényt nyújtott be a Bundesgericht-hez (svájci legfelsőbb bíróság) melyben azzal érvelt, hogy a megkövetelt "svájci állampolgárság" nőkre is érvényes lehet. Miután ezt és a zürichi egyetem oktatói állására jelentkezését is visszautasították, családjával az Egyesült Államokba emigrált.

Dr. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő (1847–1922)

szeptember 29, 2012 - 23:09

Az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma grófi családba született a sorban ötödikként 1847. szeptember 30-án Nagytétényben. Édesanyja, tüdőbeteg lévén, csak nagyon keveset érintkezett a gyermekeivel - emiatt gondolt a komoly, visszahúzódó kislány először arra, hogy orvos szeretne lenni. Később szülei Pröbstl Mária budapesti lánynevelő intézetébe íratták, ahol kiválóan tanult, érettségit azonban nem szerezhetett. (1896-ig lányoknak Magyarországon erre nem volt lehetőség.)