Franziska Tiburtius német orvos (1843–1927)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Franziska Tiburtius német orvos (1843–1927)

május 25, 2015 - 21:23

1843. január 24-én született. Az első német orvosnők egyike. Mivel német egyetemek nem fogadtak női orvostanhallgatókat,  Zürichben tanult és ott diplomázott kitüntetéssel 1876-ban. Egy évre Drezdában volt nőgyógyászati gyakorlaton Franz von Winckel professzornál, aki azon kevesek közé tartozott, akik egyetértettek a női orvosképzéssel. Ezután évfolyamtársával, Emilie Lehmus-al nyitottak Berlinben rendelőt. Rengeteg nehézséget kellett leküzdeniük, a hivatalok packázásait, a férfi kollegák ellenállását, rosszakarókat, akik még a névtáblájukat is rendszeresen lelopták. Mindezek dacára a praxis sikeres volt, egyre több nő fordult hozzájuk bizalommal. 

 

 

 

Elisabeth Altmann-Gottheiner német közgazdász, feminista (1874–1930)

március 18, 2017 - 23:11

Az első német nő, akit egyetemi tanárrá neveztek ki, Mannheimben született. Angliában és Svájcban járt egyetemre, doktori értekezését 1904-ben Zürichben védte meg. 1908-tól Mannheimben a Handelschochschule tanára lett, professzori kinevezését 1924-ben kapta meg. Szakmájában több könyvet és cikket publikált, de érdeklődése a genderproblémákra is kiterjedt. 1912-től a Jahrbuch der Frauenbewegung című feminista évkönyv szerkesztője volt. A mannheimi egyetem minden évben az Elisabeth Altmann-Gottheiner-Preis díjat adományozza a genderkutatásban legjobb hallgatónak.

A szociáldemokrata politikus, aki túlélte a holokausztot: Jeanette Wolff

június 21, 2017 - 23:42

Jeanette Cohen óvónőképzőt végzett, 1910-ben kötött házasságot Hermann Wolff gyárossal. Igen fiatalon belépett a szociáldemokrata pártba, aktiv szerepet vállalt a szakszervezeti és nőjogi mozgalomban is. A kevés nők egyike volt, aki komoly politikai szepet kapott. 1933-ban, Hitler hatalomrakerülésekor letartóztatták, két év múlva szabadult. A háború alatt férjével és három gyerekével együtt koncentrációs táborba hurcolták, csak ő és egyik lánya maradt életben. 1946-1951 között Berlin város tanácsnoka volt, 1952-től beválasztották a Bundestagba.

Aki elsőként felismerte a cisztás fibriózist: Dorothy H. Andersen

május 15, 2018 - 12:06

A Johns Hopkins Medical School hallgatója volt, 1926-ban végzett. Sebész szeretett volna lenni, de nőt egyetlen kórház sem fogadott el sebészeti rezidensnek. A Columbia egyetemen patológiából doktorált, majd egy New York-i gyerekkórház patológusa lett. Éveket töltött a cisztás fibrózis tanulmányozásával. Ugyancsak komoly eredményeket ért el a veleszületett szívrendellenességek tanulmányozásában. Tiszteletbeli tagja volt a American Academy of Pediatrics-nak és tiszteletbeli elnöke a National Cystic Fibrosis Research Foundation-nak.

Sophia Louisa Jex-Blake, az első hivatalosan elismert brit orvosnő, feminista (1840–1912)

május 25, 2015 - 21:16

1840. január 21-én született.  Harcot indított Angliában azért, hogy a nők is folytathassanak orvosi tanulmányokat. Londonban, Bostonban és New Yorkban volt orvostanhallgató, engedélyt kapott  Edinburghban az egyetemi előadások látogatására, de diplomázni nem engedték. Évekig tartó küzdelem után sikerült néhány képviselőt megnyernie és 1876-ban a parlament törvényt hozott a női orvosok elfogadásáról. 1877-ben Sophia volt az első nő hazájában, aki kitehette ajtajára az orvosi foglalkozást jelző táblát.

A világ első női idegsebésze: Sofia Ionescu-Ogrezeanu román orvos (1920–2008)

május 25, 2015 - 22:02

1939-ben a bukaresti orvosi egyetemen kezdte meg tanulmányait. 1943 nyarán a Fălticeni kórház sebészeten dolgozott önkéntesként, főleg amputációkat végzett. 1943 októberétől a bukaresti 9. számú kórház rezidense volt, a város bombázása alatt neki kellett egy sürgős agyműtétet elvégeznie. Diplomájának kézhezvétele után a kórház híres vezető idegsebésze, Dimitrie Bagdascar felajánlotta, hogy lépjen be a csapatába. Az ott töltött 47 év alatt szakterületén nemcsak hazájában, de az egész világon elismert lett. 

Rosetta Sherwood Hall amerikai orvos, misszionárius (1865–1951)

május 30, 2015 - 22:16

Libertyben (N.Y.) született, Philadelphiában a Woman's Medical College of Pennsylvania hallgatója volt. Koreába ment, ahol férjhez ment egy kanadai orvoshoz, ezzel elvesztette amerikai állampolgárságát. Látás- és hallássérülteket kezelt, kidolgozta  koreai nyelvre a braille írást, iskolát hozott létre vak és süket gyermekeknek. Alapítója volt 1928-ban a Chosun Women's Medical Training Institute-nak, tervei szerint itt idővel nők tanulhatnak orvosnak. Férje halála után is Koreában dolgozott tovább, gyógyított, kórházakat hozott létre, segítette a lányok továbbtanulását.

Thinagl Szerafin, az első magyar gyógyszerésznő (1880–1956)

december 27, 2016 - 16:59

Az első magyar gyógyszerésznő Thinagl Szerafin Nagyszombaton született, kisnemesi családba. Családja ellenkezése dacára 1898-ban gyógyszerész gyakornoknak állt, az így keresett pénzből pedig Kolozsvárra utazott, ahol beiratkozott az egyetemre. Nő lévén csak a tanárral együtt léphetett be az előadóterembe, és nem ülhetett a férfihallgatók közé, külön széket kapott. Minden nehézség ellenére 1903-ban kitüntetéssel diplomázott. Egy évre rá házasságot kötött Pesthy Miklós gyógyszerésszel, Déván nyitottak gyógyszertárat, amit közösen vezettek.

Suzanne LaFlesche Picotte amerikai orvos (1865–1915)

április 22, 2017 - 01:30

Az első indián orvosnő az Egyesült Államokban. Az omaha törzs rezervátumában (Nebraska) született és nőtt fel. 1884-ben a Hampton Institute hallgatója volt, orvosi diplomáját a pennsylvaniai  Women's Medical College-ban szerezte. Tanulmányainak költségeit az Office of Indian Affairs és a Women's National Indian Association fedezte. 1889-ben diplomázott egy év szakmai gyakorlatot tötltött Philadelphiában, majd hazatért és a rezervátum orvosa lett, többezer páciens tartozott hozzá. A gyógyításon kívül gondot fordított az egészséges életmódra való neveléssel.

Fugulyán Katalin szemészorvos (1888–1969)

május 25, 2015 - 21:22
1888. január 24-én született orvoscsaládban. Az első diplomás erdélyi orvosnők egyike. A kolozsvári egyetemen szerzett orvosi diplomát. Tanársegédként dolgozott a kolozsvári szemészeti klinikán, majd 1920-tól 1938-ig iskolai orvos és középiskolai tanár. 1940 és 1944 között egyetemi adjunktus volt, majd 1944-45-ben a magyar nyelvű szemészeti előadások mb. egyetemi tanára. Szakcikkeit az Erdélyi Múzeum Egyesület Értesítője, a Magyar Népegészségügyi Szemle és a kolozsvári Orvosi Szemle közölte.
 

Isala Van Diest, az első belga orvosnő, feminista (1842–1916)

május 25, 2015 - 22:06
Isala Van Diest

Az első orvosnő és az első diplomás nő Belgiumban. A kor szokásaitól eltérően apja lányainak és fiának azonos oktatást biztosított. Mivel Belgiumban lányok nem járhattak gimnáziumba, Isala Svájcban járta a középiskolát. 1873-ban tért haza és jelentkezett a Leuveni katolikus egyetem orvoskarára, ahol visszautasították és azt tanácsolták neki, legyen bába.

Ligeti Magda ideggyógyász, pszichoanalitikus (1909 - 1977)

május 30, 2015 - 22:22

A szegedi egyetemen diplomázott, 1935-től 1943-ig a Zsidó-kórház idegosztályán dolgozott. A háború után intézeti főorvosként pszichoterápiával, gyerekek nemi felvilágosításával foglalkozik, cikkeket, könyveket publikál a témában.

Néhány műve:

  • Menekülő lelkek;
  • Gyermekeknek felnőttekről;
  • Igaz-e, hogy a gólya hozza a gyereket?

Utóbbit 1947-ben betiltották. (Sajnos többek között Slachta Margit szorgalmazására.)