Fugulyán Katalin szemészorvos (1888–1969)

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Fugulyán Katalin szemészorvos (1888–1969)

május 25, 2015 - 21:22
Az első diplomás erdélyi orvosnők egyike.
1888. január 24-én született orvoscsaládban. Az első diplomás erdélyi orvosnők egyike. A kolozsvári egyetemen szerzett orvosi diplomát. Tanársegédként dolgozott a kolozsvári szemészeti klinikán, majd 1920-tól 1938-ig iskolai orvos és középiskolai tanár. 1940 és 1944 között egyetemi adjunktus volt, majd 1944-45-ben a magyar nyelvű szemészeti előadások mb. egyetemi tanára. Szakcikkeit az Erdélyi Múzeum Egyesület Értesítője, a Magyar Népegészségügyi Szemle és a kolozsvári Orvosi Szemle közölte.
 

"Negyedéves hallgatóként már két kiváló szemészeti pályamunkát készített, s azokat Imre József professzor elismerően értékelte. A későbbiekben is több tudományos dolgozata jelent meg az EME-értesítőben, a kolozsvári Orvosi Szemlében, a budapesti Népegeszségügyi Szemlében, minden esetben az orvosi naplóinak adataira támaszkodott. 1914–1957 között magánpraxist folytatott, majd 1959–1967 között a poliklinikai szakrendelésen folytatta orvosi tevékenységét. Öt évtized alatt 60.799 új beteg kórképét jegyezte be, így akár 40-50 évig is követhető egy-egy beteg szemészeti kórtörténete. A társadalom minden rétegéből voltak betegei, megfordult a rendelőjében dr. Bernády György is Marosvásárhelyről. Kolozsváron sok író, költő volt a páciense, mint például , Kuncz Aladár, Szántó György, Bánffy Miklós, Szentimrei Jenő, Kós Károly, Balog Edgár, Vita Zsigmond,a festőművészek közül Fülöp Antal Andor, stb. Közismert volt embersége, a szegény sorsúakat, politikai menekülteket, háborús sebesülteket ingyen kezelte. Elnöke volt 1940-től a főiskolát végzett nők kolozsvári szervezetének. Szociális tevékenységéért kétszer is kitüntette a Vöröskereszt." (Dr. Fugulyán Gergely szemész főorvos élete és munkássága (1.), )

"Dr. Fugulyán Katalin életpályája ismert a kolozsváriak számára: 1906-ban ő volt egyike annak az első három nőhallgatónak, akik a kolozsvári egyetemen kezdhették tanulmányaikat. Azokat 191 l-ben befejezve, a kolozsvári Szemészeti Klinika első tanársegéde, majd adjunktusa, végül 1944-45-ben megbízott előadótanára lett. Trianon az ő karrierjébe is beleszólt, mégis töretlen hittel végezte munkáját 1967-ig. Mikor én hozzákerültem, már elvették rendelőjét és annak várótermét, meg szolgálati szobáját, így még két családdal kellett közös háztartásban élnie. Rövidesen megszüntették az otthoni magánrendelést és elvették még egy szobáját, így egyetlen kisebb szobában élt, melynek bejárata a közös fürdőszobán keresztül volt. Szüleivel nyugszik a Házsongárdi temetőben, de sírjába temették unokaöccsét, dr. Fugulyán Gergely marosvásárhelyi szemészt is. (...) Már említett egyetemi oktatói rangja mellett, számos írása jelent meg a kolozsvári Orvosi Szemlében, a budapesti Népegészségügyi Szemlében, és ebben komoly támasza volt az a híres nyilvántartása, melyet betegeiről vezetett. Hatalmas praxisa az erdélyi társadalom minden rétegéből vonzotta a betegeket, független nemzetiségtől, rangtól. A magyar közösségből nemcsak Bernády György, marosvásárhelyi polgármester, hanem számtalan költő, író: Reményik Sándor, Kuncz Aladár, Bánffy Miklós, Szentimrey Jenő, Tessitori Nóra, Kelemen Lajos, Kós Károly, Szabó T. Attila és képzőművész: Fülöp Antal Andor, Nagy Imre, Szervátiusz Jenő, Szopós Sándor, Gy. Szabó Béla jártak rendelőjében. Társadalmi tevékenységéért nemcsak a ritka Nemzetvédelmi Keresztet, hanem a többszöri Vöröskereszt általi kitüntetést is elnyerte. Egészségtanóráit mind a Marianumban és a Református Kollégiumban, mind a gyári munkásnők körében is hallhatták az érdeklődők. Elismerését tükrözi a Főiskolát Végzett Nők kolozsvári fiókjának választott elnöki tisztje is, melyet 1940-től érdemelt ki. Katus néném hírneve ma is él a budapesti szakmai körökben. Döbbenten hallottam az általunk immár 30 éve ismert és számtalanszor konzultált egyetemi szemészprofesszort, amint a legnagyobb elismeréssel említette, hogy olvasta Katus korabeli cikkeit." (Muradin Jenő )

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Nielsine Nielsen, az első dán orvosnő (1850–1916)

június 11, 2015 - 16:31
Nielsine Nielsen

Az első dán diplomás nő, az első dán orvosnő Svendborgban nevelkedett. Koppenhágában a Froknerne Villemoes-Qvistgaards Institut-ban tanítói képesítést szerzett, de orvos szeretett volna lenni. C.E. Fenger képviselő segítségét kérte, aki ismert támogatója volt a nőjogi mozgalomnak. 1875-ben megjelent a rendelet, amely engedélyezte a nők egyetemi felvételét, így 1877-ben másodmagával megkezdhette tanulmányait. A Dansk Kvindesamfund-tól (Dán nőszervezet) kapott anyagi támogatást. Diplomája megszerzése után Koppenhágában kezdett praktizálni.

Anna Honzáková, cseh orvos, feminista (1875–1940)

május 30, 2015 - 22:39

 Az első cseh orvosnő, aki hazájában végzett, a prágai Károly egyetemen diplomázott 1902-ben.  1895-ben az első közép-európai leánygimnáziumban, a Minervában végzett kitüntetéssel. A cseh orvoskarra való jelentkezését visszautasították, ezért a német egyetem előadásait látogatta, de vizsgázni nem vizsgázhatott. 1900-ban, kihasználva az új törvényt, mely nők előtt is kinyitotta az egyetemet, jelentkezett és valamennyi vizsgáját kitüntetéssel tette le. Ezután három évig próbálkozott, de nem kapott közkórházban állást.

Maria Cutarida-Crătunescu román orvos, feminista (1857–1919)

március 18, 2016 - 00:32

1857. február 10-én született. Középiskoláit Bukarestben végezte. 1877-ben beiratkozott a zürichi egyetem orvoskarára, majd tanulmányait a montpellieri egyetemen folytatta, a román újságok állandó figyelme mellett. 1884-ben megkapta doktori diplomáját, hazatért, magánpraxist nyitott és sikertelenül megpályázott egy nőgyógyászi állást a Brâncovenesc kórházban. 1886-tól az Elena Doamna női menhely egészségügyi vezetője volt, 1891-ben kinevezték a bukaresti Filantropia kórház nőgyógyász főorvosának. Orvosi munkája mellett szociális és nőjogi területen végzett komoly munkát.