Kaffka Margit író (1880–1918)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Kaffka Margit író (1880–1918)

június 30, 2014 - 11:51
1880. június 10-én született Nagykárolyban, anyja ősi nemesi családhoz, apja a polgári értelmiséghez tartozott. Apai ágon dédnagybátyja Lauka Gusztáv, Petőfi jóbarátja, anyai ágon nagynénje Hegyesi Mari, korának korülrajongott színésznője. A család múltja színes és gazdag, jelene azonban szegény. 
 
Margit hatéves korában árvaságra jutott, az irgalmasnővérek iskolájában kapott ingyenes helyet és ott szerezte meg tanítónői oklevelét. Egy évig tanított, majd beiratkozott az Erzsébet Nőiskolába, ahol polgári iskolai tanári képesítést szerzett. Első versei a százaforduló idején jelentek meg, még miskolci tanársága idején, és hamarosan a Nyugat állandó munkatársa lett, versei, novellái rendszeresen megjelentek a kor legjelentősebb lapjában. 1903-ban jelent meg első verseskötete, két év múlva pedig Levelek a zárdából  címmel első novelláskötete. 1905-ben Fröhlich Brúnó erdőmérnök felesége lett, de a házasság nem sikerült, hamarosan elváltak. 
 
1907-ben Budapestre költözött, Újpesten majd Angyalföldön tanított, és sokat publikált, írásai a kor valamennyi fontos lapjában – A Hét, Figyelő, Virágfakadás, Az Ujság – olvashatók voltak. Műveiben a modern nők problémáit, lehetőségeit, önállóságuk megszerzésének gátjait, életük korlátait mutatja be hitelesen, finom lélektani ábrázolással. 1912-ben jelent meg Színek és évek című regénye, amely egy nő életének követésével a dzsentri világ összeomlását mutatja be. A könyv mind a a kritikusok, mind az olvasók körében hatalmas sikert aratott. 1914-ben ismét férjhez ment, Bauer Ervin orvos-biológushoz, akiben igazi szellemi társat is talált.
 
A háborús években jelent meg a kislánykorát felidéző Hangyaboly című regénye, melyben nyíltan bírálja a zárdákban uralkodó nevelést. A polgári forradalmat örömmel üdvözölte, az 1918-as év azonban tragikus véget jelentett – Kaffka Margit és kisfia is elkapta a spanyolnáthát és mindketten belehaltak. 
 
1936-ban a korszak jeles írónői létrehozzák a Kaffka Margit Társaságot. Az alapítók névsora a következő: Berde Mária, , , Ego, , Gyulai Márta, , Kóbor Noémi, , Lesznai Anna, Madarassy Zsuzsa, Marschalkó Lia, Meller Rózsi, , Móricz Virág, , Sági Márta, Szenes Erzsi, Szenes Piroska, Sziráky Judit, , Várnai Zseni.
 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Vankóné Dudás Juli naiv festő, író, népművész (1919–1984)

április 04, 2017 - 01:00

Festményein szülőfaluja, Galgamácsa szokásait, hagyományait, mindennapi életüket örökítette meg: Lakodalom, Szentiváni túzugrás, Pünkösdi májusfa állítás, Éjféli misemenet, Galavölgyi falusi mulatság. Nagyméretű pannót készített szállodák részére. Rendszeresen részt vett hazai- és nemzetközi kiállításokon, művei a magyar múzeumokon kívül külföldön is láthatók.

Könyvei:

Nyíltan a szexualitásról: Ragnhild Jølsen norvég író (1875–1908) 

március 25, 2017 - 02:03

Abban a korban élt, amikor az ipari forradalom kiteljesedésével a norvég életforma jelentősen megváltozott. Ez családját is érintette, apja eladta a családi farmot és gyárat alapított. Elbeszéléseiben, regényeiben érzékenyen ábrázolja, mit jelent ez a váltás. Megdöbbentette olvasóit, mert szokatlanul őszintén írt a nők vágyairól, szexuális életéről. Néhányan talán ezért feltételezték azt, hogy a könyvek írója férfi. 33 évesen öngyilkos lett.
Néhány munkája: Ve's mor; Rikka Gan; Fernanda Mona; Brukshistorier; Hollases Krønike; Efterlatte arbeider.

Máté Olga fotóművész (1878–1961)

június 25, 2014 - 19:36

Szigetváron született 1878. január elsején ötgyermekes családban. Néhány évvel később a család Pestre költözött, ahol varrodát üzemeltettek.

Olga fényképészet iránti érdeklődését családja támogatta, és két évre Németországba küldték, hogy választott szakmáját magas szinten sajátítsa el és ismerkedjen meg a legmodernebb módszerekkel.