Festményein szülőfaluja, Galgamácsa szokásait, hagyományait, mindennapi életüket örökítette meg: Lakodalom, Szentiváni túzugrás, Pünkösdi májusfa állítás, Éjféli misemenet, Galavölgyi falusi mulatság. Nagyméretű pannót készített szállodák részére. Rendszeresen részt vett hazai- és nemzetközi kiállításokon, művei a magyar múzeumokon kívül külföldön is láthatók.
Könyvei:
Abban a korban élt, amikor az ipari forradalom kiteljesedésével a norvég életforma jelentősen megváltozott. Ez családját is érintette, apja eladta a családi farmot és gyárat alapított. Elbeszéléseiben, regényeiben érzékenyen ábrázolja, mit jelent ez a váltás. Megdöbbentette olvasóit, mert szokatlanul őszintén írt a nők vágyairól, szexuális életéről. Néhányan talán ezért feltételezték azt, hogy a könyvek írója férfi. 33 évesen öngyilkos lett.
Néhány munkája: Ve's mor; Rikka Gan; Fernanda Mona; Brukshistorier; Hollases Krønike; Efterlatte arbeider.
Szigetváron született 1878. január elsején ötgyermekes családban. Néhány évvel később a család Pestre költözött, ahol varrodát üzemeltettek.
Olga fényképészet iránti érdeklődését családja támogatta, és két évre Németországba küldték, hogy választott szakmáját magas szinten sajátítsa el és ismerkedjen meg a legmodernebb módszerekkel.