Pécsett született, a budapesti Színművészeti Akadémián tanult színészmesterséget, 1914-ben végzett. A Magyar Színházhoz szerződött, 1927-től a Belvárosi Színház tagja volt. A következő évben Max Reinhardt hívta meg bécsi színházába játszani, több évet töltött ott. A háború után a Nemzeti Színház társulatának tagja lett. 1948-tól Bécsben volt kulturális attasé és a Collegium Hungaricum vezetője. Élete fontos céljának tartotta a magyar nyelv ápolását. Tanított a Zeneművészeti Főiskolán, előadásokat tartott, a nyelvművelésről és Beszélni nehéz címmel állandó sorozata volt a rádióban.
Apja Bajza József író, költő, anyja Csajághy Laura testvére, Csajághy Júlia.
Tizenhétéves korában kezdett publikálni, termékeny és sikeres írónak bizonyult. Regényei mellett sok elbeszélést írt, főmunkatársa volt a Nővilágnak, írásait gyakran közölte többek között a Koszorú, a Hölgyfutár, a Pesti Hírlap, a Pesti Napló.
Valahányszor Szikra írói nevét leírva láttam, mindig arra kellett gondolnom, mennyire jellemző ez a név, amit választott magának. Szikra. Tűzből szálló, magas utat bejáró, sziporkázó és lassan elhunyó, sötétségbe tűnő szikra. Maga az ötlet is jellemző volt reá szellemességében, költőiségében.