Hedy Lamarr (1914–2000) színésznő és feltaláló

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Hedy Lamarr (1914–2000) színésznő és feltaláló

október 17, 2011 - 15:06
Gondosan titkolták – hollywoodi imázsával nem fért össze – hogy a gyönyörű „végzet asszonya” eredeti gondolkodású feltaláló. Véleménye szerint – és ezt gyakran hangoztatta - „Bármelyik lány lehet elbűvölő. Csak annyi kell, hogy álljon nyugodtan és nézzen bután.”

A jómódú bécsi bankár lánya, Hedwig Eva Maria Kiesler 1914. november 9-én született. Nem járt iskolába, négyéves korától kezdve házitanárok nevelik, tízéves korában már négy nyelven beszél, kiválóan zongorázik és táncol. 16 évesen Max Reinhardt színiiskolájának növendéke, egy év múlva komoly szerepet kap a Geld Auf der Strasse (Pénz az utcán) című filmben. A világhírt az 1932-ben forgatott cseh film, az Extase (Eksztázis) hozza meg, melyben egy rövid jelenetben mezítelenül jelenik meg.

Hedwig 1933-ban szülei kívánságára feleségül megy Fritz Mandl osztrák fegyvergyároshoz. A társasági életen kívül férjével részt vesz a különböző fegyverbemutatókon, vásárokon, kinek tűnne fel, hogy az asszony nemcsak dekorativ, de gyors felfogású is, megismerkedik a fegyvertervezéssel, technológiákkal. A házasság nem boldog, a zsarnoki természetű férfi felesége minden pillanatát ellenőrzése alatt tartja, karrierjét nem engedi folytatni.

Ausztria német megszállásakor Hedwig megszökik férjétől, Londonba, majd onnan az Egyesült Államokba megy. A Normandie fedélzetén írja alá szerződését a Metro Goldwyn Mayer képviselőjével, akinek egyetlen kikötése, hogy változtasson nevet (az Eksztázis Amerikában be volt tiltva) – így születik meg Hedy Lamarr, a világ legszebbjének kikiáltott sztár.

A világháború éveiben Hedy tőle telhetően segíteni akart befogadó hazájának. A híradásokból tudta, hogy a szövetségesek igen sok torpedót veszítenek. Hedy első házassága idejéből komoly ismeretekkel rendelkezett a fegyverekről, a torpedókról is. Tudta, hogy a rádió irányítású torpedókat a frekvencia ismeretében könnyen blokkolni tudja az ellenfél. Hedynek brilliáns ötlete támadt – ha a jel gyorsan „ugrál” frekvenciáról frekvenciára, és a kibocsátó és a fogadó azonos rendben vált, akkor a jelet nem lehet kívülről megzavarni. Elmélete gyakorlati kidolgozásában George Antheil zeneszerző volt a munkatársa. 

A kidolgozott találmányt Secret Communication System (titkos kommunikációs rendszer) néven nyújtották be a National Inventor's Council-hoz 1940 decemberében, a szabadalmat 1942. augusztus 11-én kapták meg, és felajánlották a haditengerészetnek. A katonai vezetés, a napjainkban szórt spektrumú frekvenciaugratásos adásmódként ismert tervét, gyanakodva fogadta, és az elismerő szakmai vélemények ellenére nem foglalkoztak vele.

A találmány tényleges hasznosítása sokat késett – a tengerészet először 1982-ben, a kubai blokád hadihajóinak kommunikációs rendszerénél vetette be, három évvel a Lamarr/Antheil szabadalom védettségének lejárta után. 

Hedy Lamarr és George Antheil soha, egyetlen fillért sem kaptak ötletükért, de többszáz találmányi leírás hivatkozik rájuk. A módszert ma nemcsak a katonai hírszerzés alkalmazza, a civil élet számtalan területén, pl. a mobil telefonrendszereknél, így a WiFi és a Bluetooth eszközökben, de tulajdonképpen minden zavarvédett rádiós átvitelben alkalmazzák és használják.

Az erkölcsi elismerést 84 éves korában kapta meg – az Electronic Frontier Foundation 1997-ben a technika úttörőjének járó kitüntetést adományozta Hedy Lamarrnak.

2000. január l9-én, Casselberry-i otthonában halt meg. Utolsó kívánságának megfelelően hamvait a bécsi erdőben szórták szét.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Gioconda de Vito olasz hegedűművész (1907 - 1994)

augusztus 18, 2014 - 15:42

Gioconda de Vito klasszikus hegedűművész (1907–1994) 1907. július 26-án (egyes források szerint június 22-én) született öt gyerek egyikeként született a dél-olaszországi Martina Francában. Családja borászattal foglalkozott. Kezdetben formális oktatás nélkül játszott hegedűn, csupán egy helyi zenekarvezetőtől vett zeneelmélet-leckéket. Nyolcéves korában nagybátyja, egy Németországban élő hivatásos hegedűművész elhatározta, hogy ő maga fogja tanítani, miután hallotta Gioconda előadásában Charles Auguste de Bériot egy hegedűversenyét.

Barbara Gracey Thompson angol jazz-szaxofonista, zeneszerző (b. 1944)

augusztus 18, 2014 - 19:10

1944. július 27-én Oxfordban született Barbara Gracey Thompson MBE angol jazz-szaxofonista, fuvolista, zeneszerző, zenekarvezető. Thompson a Royal College of Music-ban klarinétot, fuvolát, zongorát és klasszikus zeneszerzést tanult, ám Duke Ellington és John Coltrane zenéje a jazz és a szaxofon felé terelte érdeklődését. Munkássága a jazz-rock fúziótól kezdve a népzenéken át a modern klasszikusig terjed, a kortárs jazz és jazz-rock meghatározó zenész egyénisége.

Karen Spärck Jones brit informatikus (1935–2007)

január 10, 2012 - 15:33
 A számítástechnika túl fontos ahhoz, hogy a férfiakra bízzuk.
Az idézet Karen Spärck Jones-tól, a Cambridge egyetem professzorától, a Brit Tudományos Akadémia tagjától származik, aki fél évszázadnál többet dolgozott az információkeresés, a természes nyelvi feldolgozás területén, számítógépes szakemberek egész nemzedékére volt hatással.