Néger sisterhood a szolgaságban - Toni Morrison: A kedves

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Néger sisterhood a szolgaságban - Toni Morrison: A kedves

december 14, 2009 - 11:07
Toni Morrison (1931 - 2019) az első Nobel-díjas afro-amerikai nő, aki 1993-ban átvette műveiért a nagy presztizsű díjat.

Toni Morrison regényeiben nagy szerepet kapnak a nők, a női közösség identitásépítő és –erősítő szerepe, az alávetettség és a rabszolgaság kérdése, az ősi afrikai kultúra és hiedelemvilág szolgaságban is tovább élő, összekovácsoló ereje. Prózájára erőteljes líraiság, szuggesztív lüktetés jellemző, dús, burjánzó szövegek, melyek a néger ősi dallamokat vagy épp annak modernebb, amerikaibb változatát, a dzsessz ritmusát pulzálják.

A kedves c. regénye megrázó tanúságtétel a néger nők és férfiak elnyomásáról, testi-lelki megaláztatásaikról, ugyanakkor érzékenyen ábrázolja a szabad világba történő átmenet pszichológiai és egzisztenciális nehézségeit egy hányattatott sorsú, de mégis erős nő alakján keresztül.

Sethe egy átmeneti kor gyermeke, amikor már a rabszolgatartó Dél enyhülni látszik, a felszabadítások megkezdődtek, mégis rengeteg nő és férfi szenved állati sorba kényszerítve, így Sethe, akit korábban megbecsültek az Édes Otthon liberális fehéremberei, egy csapásra szülőgépnek érzi magát az új háziúr, a névtelen tanító brutális vezetése alatt. Kétségbeesésében megszökik terhesen, viszontagságos és szenvedéssel teli útját szinte végig nők segítik önzetlenül, míg végül Északon sikerül eljutnia anyósáig, aki egy helyi, spontán szervezőső női természetvallás vezetője is egyben. Baby Suggs igyekszik helyreállítani menye, Sethe női identitását, igyekszik rávenni, hogy megkínzott, megerőszakolt testét újra megszeresse, de Sethe képtelen túltenni magát traumatikus élményén, amikor a tanító emberei erőszakkal elvették tőle anyatejét. Sethe női identitása ugyanis elsősorban anyaságában gyökerezik, számára a családi kapcsolatok, különösen a gyerekek elsőrendű fontosságúak az öndefiniálásban, de a fehér ember önkényesen átírhatja ezt a definíciót vagy akár meg is szüntetheti, ha eladja a gyerekeket. Sethe így, mikor délről rabszolgavadászok érkeznek, hogy visszahurcolják őt, kétségbeesett és brutális lépésre szánja el magát: megöli gyermekeit.

A kísértetek azonban visszatérnek, évekkel később Sethének újra szembe kell néznie démonaival és ebben megint nem kis segítségére lesz a falu női közössége.

A regény igaz történeten alapul, Margaret Garner nevét az 1850-es években mindenki ismerte, mint azét a rabszolganőét, aki inkább megölte gyermekeit, mint hogy elveszítsék szabadságukat.

A könyvből 1993-ban filmet is készítettek, melyet többek között Oscarra is jelöltek.

 

Toni Morrison: A kedves, Bp., Novella, 2007. 421 p.

 

 

 

Határáthágás (Galgóczi Erzsébet: Törvényen belül)

november 12, 2009 - 13:22

Galgóczi Erzsébet (1930 - 1989), a magyar irodalmi kánon perifériára szorult írója, aki Földes Jolánhoz hasonlóan még a Világirodalmi Lexikon kiegészítő kötetében sem kaphatott helyet, annak ellenére, hogy háromszor jutalmazták József Attila- és egyszer Kossuth-díjjal, igaz, míg korábban a rendszer keblére ölelte a munkásmúlttal is rendelkező Galgóczit, később – különösen 1956 után – kiesett a kegyeiből.

Kate Chopin és az Ébredés

október 29, 2011 - 18:39
 
"Lényegében Mrs. Pontellier lassan rájött, miféle hely van számára, mint egyszeri és megismételhetetlen emberi lény számára kijelölve az univerzumban, és egyúttal felismerte a különbséget a körülötte és a benne levő világ közt. Úgy tűnt, mindezen tudás súlya túlságosan is nyomasztó egy huszonnyolc esztendős fiatal hölgy lelkének – feltehetően meghaladja mindama bölcsességet, amit a Szentlélek állítólag kegyeskedik a nők számára kimérni.
 

Mi a felnőttség? – Identitáskeresés és a nőiséghez való viszony alakulása Carson McCullers Az esküvői vendég (1948) c. regényében

szeptember 17, 2010 - 12:36

A cselekményben nem túl fordulatos, inkább a főszereplő gondolataiba betekintést engedő mű a tizenkét éves Frankie-ről szól, aki a nyarat a városban egyedül kószálva, vagy otthon, az afro-amerikai szakácsnővel, Berenice-szel, és hatéves unokatestvérével, John Henry-vel kártyázva, beszélgetve tölti. Jól érzi magát velük, de elvágyódik, és ez az elvágyódás párhuzamban áll önmaga, saját identitása keresésével. Akárcsak a „Magányos vadász a szív” hősnője, Mick, ő is túl magas kortársaihoz képest, és „fiús” külsejű:

Rados Virág: Bántalmazó házasság (könyvajánló)

március 03, 2013 - 21:34
Rados Virág

Az Előhangban felvillan egy jelenet Anna gyermekkorából: a kislány tehetetlenül hallgatja a konyhában anyja és apja veszekedését, és hiába vágyakozik a korábbi családi harmónia után. A szülők viszonyának megromlásával Anna háttérbe szorul, és a kétségbeesett szeretetvágy fiatal felnőttként is kísérti. Az egyedül maradástól való félelem méltatlan kapcsolatokra sarkallja, majd - miután abortuszra kényszerül, melynek során a kórházi bánásmód egy időre traumatizálja - partnerváltogatásra.

Sisterhood és a mítoszok

július 23, 2009 - 11:43

És a kép máris nem oly idilli, a házastársi hűség mögött a korabeli patriarchális társadalom elnyomógépezetét pillanthatjuk meg, amely arra kényszeríti a jobb sorsra hivatott Pénelopét, hogy tipikusnak tartott asszonyi tevékenysége (szövés) mögé bújva, örök várakozásra kárhoztassa magát, míg Odüsszeusz a világot járja. A szorgalmas, hasznos házimunkát végző asszony képe így rögtön más színezetet kap, mert bár Pénelopé maga kreatívnak tartja tevékenységét, valójában nincs más választása, amennyiben meg akar menekülni a kérőktől, akik természetesen csupán az anyagi javakra pályáznak.

Simone de Beauvoir: Mandarinok

április 01, 2010 - 07:36
Simone de Beauvoir: Mandarinok

Simon de Beauvoir-t leginkább A második nem szerzőjeként ismerjük, ám a feminizmus említett alapszövegének szerzője életében mégis inkább szépíróként jellemezte magát, a filozófus titulust pedig Sartre-nek engedte át. (A legújabb Beauvoir-kutatások azonban rámutattak arra, hogy az írónő filozófiai munkássága csöppet sem másodrendű írói teljesítménye mellett.)

A közelmúltban olvastam

július 23, 2009 - 12:23
Arundhati Roy

Arundhati Roy: Az Apró Dolgok Istene - Az indiai írónő és aktivista fotója a könyv fülszövegén. Gyönyörű nő. Harminckilenc éves. Ez az első regénye. És az egyetlen. A szerelemről, szépségről, érzékekről, boldogságról és a megbocsátásról, a kasztrendszerről, az asszonyi sorsról, a kommunizmusról, a brit uralom örökségéről. A regényt az Európa Könyvkiadó adta ki 1998-ban. A fordítás Greskovits Endre munkája.