Anna Marion Hilliard kanadai nőgyógyász (1902–1958)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Anna Marion Hilliard kanadai nőgyógyász (1902–1958)

május 25, 2015 - 22:55

A torontói egyetemen diplomázott, posztgraduális tanulmányait Angliában végezte. 1928-tól a torontói Women's College Hospitalban dolgozott. 1947-ben a szülész- és nőgyógyász osztály vezetője lett. 1947-ben kidolgozott egy egyszerüsített Pap-tesztet (méhnyakrák szűrésére alkalmas vizsgálat). Sok elismerést kapott a pácienseihez és a szüléshez való józan, praktikus hozzáállásáért.
Néhány munkája: A Woman Doctor Looks at Love and Life; Women and Fatigue.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Virginia Apgar amerikai orvos (1909–1974)

május 25, 2015 - 22:14
Az első nő, akit a Columbia University egyetemi tanárrá nevezett ki. Sebészként kezdett, később aneszteziológiára és újszülöttekre specializálódott. Nevéhez fűzódik az Apgar skála kidolgozása, amelyet világszerte elfogadtak és alkalmaznak az újszülöttek állapotának felmérésére. A szó az öt vizsgálandó jellemző angol kezdőbetűjéből adódik: appearance, pulse, grimace, activity, respiration (bőrszín, pulzus, grimasz, aktivitás, légzés ).
 
 

Flora Murray angol orvos, szüfrazsett (1869–1923)

május 25, 2015 - 22:08
Louisa Garrett Anderson és Flora Murray (jobbra)

Cummertrees-ben született 1869. május 8-án. A London School of Medicine for Women majd a University of Durham hallgatója volt.

Diplomájának megszerzése után néhány évig Skóciában dolgozott, 1905-től Londonban a Belgrave Hospital for Children gyerekorvosa és a Chelsea Hospital for Women anaeszteziológusa volt.

Karolina Widerström svéd orvos, politikus, feminista (1856–1949)

március 18, 2016 - 01:00

1856 . december 10-én született értelmiségi családban. A Gymnastik- och idrottshögskolan (egészség- és testnevelés) főiskola elvégzése után 1875-től gyógytornászként dolgozott. 1879-ben az uppsalai orvosegyetem hallgatója lett, orvosi diplomáját 1888-ban a stockholmi Karolinska Institutet-en szerezte meg. Orvosként elsőrangú fontosságúnak tartotta, hogy a nők megismerjék saját testüket, tudatosan foglalkozzanak egészségükkel, 1899-ben Kvinnohygien (női higiénia) címmel írt a témáról könyvet. Ugyanolyan fontosnak tartotta, hogy a férfiakkal azonos jogaik és lehetőségeik legyenek.