Tudatos gyermektelenség c. cikkünk kommentjei között sokat beszélgettünk arról, hogyan viszonyul környezetünk, társadalmunk az anyasághoz. Olvasónk küldte ezt az írást, személyes hangvételű cikke arról, hogyan rombolja le a hímsovinizmus a nőiségünket mind a szülésnél, mind a párkapcsolatunk viszonylatában. Köszönjük!Tovább olvasom
Idén anyák napja és a munka ünnepe is május 1-jére esett. Ennek apropóján érdemes elgondolkodni azon, milyenek ma egy családos nő lehetőségei Magyarországon a munkavállalás tekintetében, és mit tehetünk, hogy a helyzet javuljon.Tovább olvasom
Az utóbbi időben egyre többet hallani, hogy társadalmi szintű „probléma”, hogy nagy az egyedül élők száma, mind a férfiak, mind a nők körében.Tovább olvasom
Különböző, hétköznapi létkérdéseket tárgyaló fórumokon rendre belefutok a következő kérdés valamilyen változatába: "Kezdeményezhet-e [ismerkedést, kapcsolatot] a nő?". Ezekre néha érkeznek ugyan olyan válaszok, amiken csak csóválni tudom a fejem (bár szerencsére ilyen válaszokból mintha kevesebb lenne), de ami még inkább töprengésre késztet, az maga a tény, hogy ez a kérdés még egyáltalán felmerül – mégpedig a jelek szerint sokakban, és rendszeresen.Tovább olvasom
Judith Sargent 1751. május elsején született Massachusettsben, elsőszülöttként a gazdag kereskedő és hajótulajdonos család nyolc gyermeke közül. A korabeli szokásokhoz híven nevelőnő foglalkozott vele, és bár szeretett volna egyetemen tanulni, az csak fivérének járt.Tovább olvasom
„A társadalmi fejlődés és a korszakváltások abban a mértékben valósulnak meg, ahogyan a nők előrehaladnak a szabadság felé; a társadalmi rend hanyatlása pedig abban a mértékben következik be, ahogyan csökken a nők szabadsága.”Tovább olvasom
A cselekményben nem túl fordulatos, inkább a főszereplő gondolataiba betekintést engedő mű a tizenkét éves Frankie-ről szól, aki a nyarat a városban egyedül kószálva, vagy otthon, az afro-amerikai szakácsnővel, Berenice-szel, és hatéves unokatestvTovább olvasom