Johanna Spyri svájci író (1827–1901) 

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Johanna Spyri svájci író (1827–1901) 

június 08, 2021 - 14:49
A hazánkban is népszerű Heidi c. könyv szerzője.

Johanna Heusser egy kis alpesi faluban, Hirzelben született. Apja orvos volt, anyja lelkész lánya, aki vallásos verseket írt. A család jó kapcsolatban volt a zürichi irodalmi körökkel. Johanna otthon kapott alapos oktatást, majd 16 éves korától Yverdon város francia intézetében tanult. 1852-ben házasságot kötött Johann Bernhard Spyri ügyvéddel, akivel Zürichbe költözött. 1871-ben publikálta első könyvét Ein Blatt auf Vronys Grab címmel, mely egy alkoholista, durva férj mellett élő nő életéről szól. Az első könyv sikeres fogadtatása után sorra jelentek meg művei, legnagyobb sikerét a Heidi című, gyerekeknek szó könyvével aratta.

Unokahúga az első svájci jogásznő,

Néhány munkája:

  • Nach dem Vaterhause!;
  • Ihrer Keines vergessen;
  • Verschollen, nicht vergessen;
  • Heidi’s Lehr- und Wanderjahre;
  • Was soll denn aus ihr werden?;
  • Ein Landaufenthalt von Onkel Titus;
  • Wo Gritlis Kinder hingekommen sind;
  • Schloss Wildenstein;
  • Die Stauffer-Mühle.

Magyarul:

  • Heidi;
  • Zsuzsi és a cirkusz;
  • Heidi nem tanult hiába;
  • Artúr különös vakációja;
  • Heidi a faluban;
  • Heidi a hegyekben. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Mathilde Fibiger dán feminista, író, távírdász (1830–1872)

december 27, 2017 - 00:59

A dán női emancipáció első jelentős személyisége már első regényében, az 1851-ben megjelent Clara Raphael, Tolv Breve-ben (Clara Raphael, tizenkét levél) az egyenjogúsággal, a nők elnyomott helyzetével foglalkozott. A könyv mondanivalója heves vitákat váltott ki, de irodalmi értékét ellenzői sem vitatták.

Kádár Karr Erzsébet (Elisabeth Karr) újságíró, író, költő (1898–1960)

május 14, 2019 - 13:29

Budapesten született, fiatal lányként a festészet iránt érdeklődött, az iparirajz iskolát is elvégezte. Később az irodalom felé fordult, első versei az 1910-es évek végén a Ma című lapban jelentek meg. Fiatalon lépett be a kommunista pártba, a Tanácsköztárság alatt a közoktatásügyi népbiztosság munkatársa volt. Férjével, Székely Jánossal 1922-ben Németországba emigrált, ahol filmforgatókönyveket írt, valamint a Rote Fahne és a Welt am Abend című lapokban publikált Elisabeth Karr néven. 1930-tól a Illustrierte Neue Welt című magazin szerkesztője volt.

Gergely Márta író (1913–1973)

március 27, 2019 - 20:21

Barcson született, egy pécsi középiskola tanulója volt, de érettségit nem szerzett, mert Ady Endre népszerűsítése miatt kicsapták. 1931-től Budapesten szövőnőként dolgozott. Első írásai a Népszava, Magyar Hírlap, Új Idők lapjain jelentek meg, néha Borbás György vagy Kevély Mihály írói néven. Első regénye, A salakmosó 1934-ben jelent meg és elnyerte a Pantheon Kiadó Mikszáth-díját. Sikerei lehetővé tették, hogy otthagyja a gyári munkát és írásaiból éljen. Termékeny és népszerű író volt, a Világvárosi regények sorozatában megjelent könyvei különböző női sorsokat mutattak be.