Hervay Gizella koltő (1934–1982)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Hervay Gizella koltő (1934–1982)

október 13, 2020 - 00:44

Hervay Gizella (Fotó: Csigó László, részlet)

Makón született, középiskoláit Zilahon végezte. Néhány félévet végzett a kolozsvári Színművészeti Főiskolán, majd 1953-tól átiratkozott a Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakára. Ebben az időben jelentek meg első versei és versfordításai. Diplomájának megszerzése után a Napsugár című lapnál dolgozott, majd 1957-ben Bukarestbe költözött, ahol az Ifjúmunkás munkatársa lett és tanított a magyar líceumban is. Szilágyi Domokossal kötött házasságából egy fia született. 1963-ban jelent meg első verseskötete Virág a végtelenben címmel. 1976-ban Budapestre költözött, a Móra Ferenc  Könyvkiadónál kapott állást. Saját versei mellett rendszeresen fordította román és magyar költők munkáit. 1977-ben a romániai földrengésnél meghalt a fia, néhány évvel később követte őt. 

Néhány munkája: 

  • Reggeltől halálig;
  • Kobak könyve;
  • Kobak második könyve;
  • Zuhanások;
  • Kettészelt madár;
  • Száműzött szivárvány;
  • Lódenkabát Keleteurópa szegén. 

 

Hervay Gizella: Gyalogmadár 

vérzik a térkép vonaglanak az eltérített vonatok
vérzik a fényképed a polcon - bealkonyodok
kiterített testek az utcán teherautóban kiskatonák
kaszárnyába viszik kenyerünk - nincs tovább
lecsupaszított kézzel lenyúzott lélekkel kiállok
a keresztútra még egy utolsót kiáltok
meghallod-e még tolat a szerelem vakvágányon
hörög a telefon berekedt tüdőnk térképe vaságyon
koponyánk térképe leltárban számozva iktatva rendben
marad a leltári szám arról hogy hazára leltem
szilvásgombócot főznek az égen - szilvamag
zuhog jégeső - élünk még ez marad
lángol a törölköző bennégnek a varrottas pávák
moshatunk hazai mosóteknő vár ránk
árva a fejőszék fáznak a bethlehemi barmok
fázik a föld a holtaktól indulás kórházba bal-jobb
gyönyörűt akartunk párosan járni hazai hóban
beleőszültünk ősz lett a Hargitán már hó van
árva gyalogmadár szemelget szemetelget
gyalog indulok érted ha olvasod még e verset

 

Hervay Gizella: A gondolat útja 

Anyám, gyilkosok és elmebetegek
közé szültél védtelen csecsemőnek!
Hazám háború volt, apám katonaszökevény.
Megindultam a háború vonatain,
ütközőkön, vagonok tetején,
befogadott az éhezők közössége, kenyeret adott.
így szöktem vissza anyámhoz
a történelem határain át.

A gondolat útja így alakult agyamban.
Minden új gondolatom végigjárja
az eszmélés útját az emlékezés vonatain,
ütközőkön, vagonok tetején,
s a befogadó közösség kenyerét követeli,
hogy szülőföldre találhasson végre
a történelem határain át.

 

Hervay Gizella: A leckét megtanultam 

bármilyen nyelven
fel tudom mondani
a nyomort

ha már senki sem érti
meghalhatok

 

Hervay Gizella: Eretnekek 

Az eretnekek költők lehettek vagy diákok.
Ők voltak az igazi felfedezők.
Ők a földet fedezték fel,
és egymásra mertek nézni,
mikor nézni csak az égre lehetett,
és látni csak a másvilágot volt szabad.
Ők daloltak először, ők énekeltek zsoltárt
a csókról és az emberekről,
miközben az igazhívők
égre meresztett szemmel
mormolták Isten dicsőségét
és a halál örömét.

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Szabóné Nogáll Janka író (1861–1924)

október 13, 2017 - 14:22

Gyulán született törvényszéki bíró lányaként, 1876-ban Nagyváradon szerzett tanítói oklevelet, de végül sosem tanított. 1878-ban jelent meg nyomtatásban első elbeszélése, írásait rendszeresen közölte a Fővárosi Lapok, a és a Magyar Népvilág. A Divat Szalon és a Háztartás című lapok szerkesztője volt. 1891-ben beválasztották a Petőfi Társaság tagjai közé.  

Báthy Anna operaénekes (1901–1962)

június 13, 2018 - 00:34

1930-ban lett az Állami Operaház tagja, ahol 28 éven át sikert sikerre halmozott. 1950-ben Kiváló művész címmel, 1954-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 1955-től a Magyar Állami Operaház örökös tagja. Gyakran és nagy sikerrel szerepelt külföldön is, fellépett Európa minden jelentős színpadára. Mint dalénekes főleg Bartók Béla és Kodály Zoltán műveinek művészi tolmácsolásával tűnt ki, legnagyobb sikereit azonban operaszerepeiben aratta. 

Emily Brontë angol író, költő (1818–1848)

július 28, 2017 - 22:22

1818. júl. 30-án a yorkshire-i Thorntonban született Emily Brontë angol író, költő, az Üvöltő szelek szerzője. Testvéreivel (Charlotte, Anne, Branwell) gyerekkorától írt történeteket, a 3 nővér első közös verseskötetét 1846-ban Currer, Ellis és Acton Bell (férfi) álneveken adta ki. Az Üvöltő szelek egy évvel később, szintén álnéven jelent meg. Egy ideig nevelőnőként dolgozott, majd visszavonult. Sosem ment férjhez, szerelmi életéről nem tudunk. Zárkózott személyiség és szabad lélek volt, legjobban egyedül szeretett sétálni a kutyájával a természetben.