Fertsek Elza író, tanító, iparművész (1889–1974)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Fertsek Elza író, tanító, iparművész (1889–1974)

május 15, 2018 - 12:10

Fertsek Elza (a jobb szélen) Náray Antalné és Dohnányi Ernőné társaságában 1942-ben

Balassagyarmaton született, a Budapesti Tanítónőképzőbe járt, ahol 1908-ban végzett. Csipkekészítést is tanult, munkáival több hazai és külföldi kiállításon vett részt. 1934-ben Fertsek Ferenc néven kezdett publikálni. Kezdetben napi- és hetilapokban jelentek meg elbeszélései, hamarosan a Nyugat  állandó szerzői közé tartozott, több regényét is kiadták.

Néhány munkája:

  • Egészségesen távozott;
  • Pubi és a körülmények;
  • Bábu a polcon;
  • Boldogok éneke;
  • Fickó meg a többiek.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



A szalonokból a nyomorba: Majthényi Flóra életútja (1837–1915)

december 04, 2018 - 23:36

1837. július 28-án születik Nyitranovákon (ma Szlovákia), nemesi családba. Hétéves, amikor apja a család anyagi helyzetének leromlása miatt öngyilkos lesz. Anyja nem hajlandó leadni a megszokott életszínvonalból, nem akarja az elszegényedést kifelé mutatni. A kislány körültekintő neveltetésével reméli biztosítani az előnyös kiházasítást és az anyagi helyzet helyreállítását. A kislány nyelveket tanul (anyja angol nevelőnőt fogad mellé) és a zenében is tehetséget mutat, komponál is. Sokat utaznak, bejárják Európát.

Fáylné Hentaller Mariska író (1850–1927)

május 09, 2019 - 23:12

1856-ban született Jászberényben. Tizenhat éves korában hozzáment Fáyl Frigyes zenetanárhoz. 1879-ben megözvegyült, ezután kezdett írással foglalkozni. Művei főként ifjúsági regények és elbeszélések.

Az elsők között érezte át annak a felelősségét, hogy a női teljesítményeket össze kell gyűjteni és jelentőségüket méltányolni kell. 1889-ben jelentette meg és ajánlotta egykori tanárának,nak A magyar írónőkről c. művét. 

Hajnal Anna költő, író, fordító (1907–1977) 

február 01, 2018 - 14:05

A Nyugat harmadik nemzedékének jelentős alakja Gyepűfüzesen született. 1926-ban költözött Budapestre, angoltanításból tartotta fenn magát. Első versei az Álláspont és a Pásztortűz című lapokban jelentek meg. 1933-ban közölte először versét a Nyugat, attól kezdve állandó szerzője is lett. Első önálló kötete 1933-ban jelent meg Ébredj fel bennem, álom címmel. Egyik alapítója volt a Tóth Árpád Társaságnak, az összejöveteleket lakásán tartották, a tagok kortárs költők, írók, festők, tudósok voltak.