Mészáros Márta filmrendező

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Mészáros Márta filmrendező

szeptember 19, 2017 - 12:08

Moszkvában végezte el a filmfőiskolát, hazatérése után riportfilmeket kezdett készíteni. Első játékfilmje az Eltávozott nap volt. A következő években készített filmjei egyre nagyobb sikereket arattak, különösen a külföldi kritikusok és közönség előtt. Gyakori témája a nők élete, sorsa, helyzetük a magán- és közéletben. Az első női rendező volt, akit Arany Medve díjjal tüntettek ki 1975-ben az Örökbefogadás című filmjéért. Számtalan hazai és külföldi dja közül néhány: OCIC díj (Berlin); Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál, a zsűri külön nagydíja; Kossuth-díj; OCIC díj (Velence); Arany Plakett díj (Chicagói Nemzetközi Filmfesztivál); a Magyar Filmkritikusok Életműdíja.

Néhány munkája: 

  • Szép lányok, ne sírjatok!;
  • Kilenc hónap;
  • Napló gyermekeimnek;
  • Napló szerelmeimnek;
  • Napló apámnak, anyámnak;
  • Piroska és a farkas;
  • A hetedik szoba;
  • A szerencse lányai;
  • Kisvilma – Az utolsó napló;
  • Csodálatos mandarin;
  • Utolsó jelentés Annáról.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Nil (Dapsy Gizella) író, költő (1885–1940)

december 27, 2016 - 00:35

Losoncon született, Szeghalmon nőtt fel, nyelveket, zenét tanult. Az Óvónőképző elvégzése után a szeghalmi óvódában helyezkedett el. Elbeszéléseket, verseket publikált a helyi lapban, első kötete 1904-ben Zsúrvilág a provincián címmel jelent meg. 1910-ben családja tiltakozása ellenére házasságot kötött a kalandos életű Rozsnyai Kálmánnal. 1918-ban megalapította a Szeghalmi Szervezett Munkásnők Pártját, amely a nők egyenjogúságát hirdette. A tanácsköztársaság idején direktóriumi tag volt, a bukás után férjével együtt a brassói börtönbe zárták egy évre.

Dienes Valéria (1879–1978) író, filozófus, matematikus, mozgásművész

január 07, 2014 - 16:24

1879. május 25-én Szekszárdon született Geiger Gyula ügyvéd, újságíró és Benczelits Erzsébet tanítónő lánya, Valéria. A család anyai ágon rokonságban volt a Babits családdal, az író és Valéria gyermekkori barátsága később sem szakadt meg. Valéria Babits Mihály verseire is tervezett koreográfiát, az író pedig róla mintázta Halálfiai című könyvének egyik szereplőjét, a rendkívül művelt, tudománnyal és filozófiával foglakozó, Freud és Bergson műveiből idéző Hintáss Gittát.

Pulszky Ferencné Walter Teréz író (1819–1866)

február 07, 2015 - 21:44

Therese von Walter előkelő bécsi bankárcsalád híresen szép és rendkívül művelt lánya beleszeretett az „ellenségbe”, Pulszky Ferencbe, feleségül ment hozzá, Magyarországra költözött, és az országba is beleszeretett. Amikor férje a szabadságharcban betöltött szerepe miatt emigrációba kényszerült, oda is követte. Az Angliában és Amerikában töltött évek alatt cikkeket, elbeszéléseket publikált, melyekben a magyar ügy mellett állt ki. 

Főműve, a  Memoirs of a Hungarian lady  (1850, London) németül is megjelent, magyarul itt olvasható: