Marieta de Veintimilla ecuadori író, feminista (1855–1907)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Marieta de Veintimilla ecuadori író, feminista (1855–1907)

augusztus 29, 2017 - 20:20

Olasz operaénekes anyja és ecuadori apja halála után nagybátyja, Ignacio de Veintemilla nevelte fel, akit 1876-ban az ország elnökének választottak. Agglegény volt, így Marieta töltötte be a first lady szerepét. Pozícióját felhasználva igyekezett változásokat hozni a nők életébe. Példáját követve a nők, akik addig csak feketébe öltöztek, színes ruhákat kezdtek viselni. Mivel gyakran sétált egyedül vagy egy barátnőjével, elfogadott lett a férfikísérő nélküli megjelenés. 1882-ben nagybátyja távollétében felkelés tört ki, a hadsereg élére állt és megvédte a fővárost. A polgárháborút a felkelők nyerték 1883-ban, Marietát bebörtönzözték majd száműzték. Peruban töltött évei alatt sokat publikált, verseket, irodalmi és politikai esszéket. 1898-ban tért haza és a bontakozó nőmozgalom egyik vezetője lett.

Néhány munkája: Páginas del Ecuador; Dies Irae Patriótico; Madame Roland; A los héroes de mi patria.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Több mint százezer vers írója: L. Onerva finn költő, író, feminista

április 02, 2017 - 23:10

Hilja Onerva Lehtinen élete során (1882–1972) hihetetlen mennyiségű, több, mint 100 000 verset írt, regényeket, elbeszéléseket, esszéket, kritikákat publikált, franciából fordított. Legfontosabb, leggyakoribb témája a nők személyes szabadsága, magán- és közéletük önállósága. Magyarul a Finn költők angológiájában olvashatjuk tőle.

Néhány verseskötete: Särjetyt jumalat (Megsebzett istenek), Kaukainen kevät (Távoli tavasz), Sielujen sota (Lelkek harca), Liekki (Láng), Kuilu ja tähdet (Űr a csillagok között). 

María Luisa Bemberg argentin rendező, író, feminista (1922–1995)

április 08, 2017 - 23:15

Latin-Amerika egyik legismertebb és legnépszerűbb filmrendezője, az egyetlen nő a szakmában, aki hazájában és külföldön is sikeres volt. 1959-ben megalapította a Teatro Del Globo színházat, egyik alapítója a Mar del Plata filmfesztiválnak. Alapító tagja az argentíin feminista mozgalomnak. Első  filmjét, a Crónica de una señora-t 58 éves korában készítette. Filmjeinek hősei olyan nők, akik helyet keresnek maguknak, küzdenek patriarchális világukkal. 

Nemzeti közétkeztetést és mosodákat! Desirée Gay francia feminista

március 31, 2017 - 22:57

Párizsban született, varrónő volt a szakmája. Sokat olvasott, foglalkoztatta a nők helyzete a társadalomban. 1831-ben lett az utópista szocialista Saint-Simon követője. Hamar rájött, hogy a mozgalomban a nők nem lehetnek döntéshozók, ezért társaival meglapították a Tribune des femmes egyletet, melynek legfontosabb célja a nők érdekeinek képviselete volt. Az 1848-as forradalom idején javaslatot tett a dolgozó nők életének megkönnyítését szolgáló olcsó nemzeti éttermek és mosodák felállítására. Egyik alapítója volt a Voix des Femmes című lapnak.