Ladányi Szeréna (Buchinger Manóné) pedagógus (1884–1940)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Ladányi Szeréna (Buchinger Manóné) pedagógus (1884–1940)

április 04, 2017 - 01:22
A magyar szociáldemokrata nőmozgalom kiemelkedő alakja, a Nőmunkás rendszeres szerzője.

A szociáldemokrata nőmozgalom egyik megalapítója és vezetője már egyetemi évei alatt részt vett a munkásmozgalomban. Az Országos Nőszervező Bizottság alapító tagja, többször megválasztották a Budapesti Nőbizottság elnökének. Az 1914. március 8-án Magyarországon először megtartott nemzetközi nőnap első szónoka volt. 1918-ban beválasztották a Magyar Szociáldemokrata Párt vezetőségébe. Aktív szerepet vállalt a nőmozgalomban, a Nőmunkás című lapnak megalakulásától egyik szerkesztője és cikkírója volt. 

Visszaemlékezéseiből részletek a Tanúságtevők 1-2. kötetben olvashatók (Kossuth, 1974). 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



"Égdörgés harsogása, villám vakító fénye szeretnék lenni" - A feminista földműves asszony: Bordás Istvánné Rokon Tóth Sára

december 27, 2016 - 23:37

 A nek 1904-es budapesti alapítása után nem sokkal szerte az országban alakultak hasonló szervezetek, többek közt Balmazújvároson, mintegy 80, különböző korú nővel - ez volt a Balmazújvárosi Szabad Nőszervezet, amely jól példázta, hogy a Feministák Egyesülete, a korabeli rosszindulatú híresztelésekkel ellentétben, nem csak az "úriasszonyok" érdekeiért küzdött.

Slachta Margit szerzetes, politikus, feminista (1884 –1974)

december 28, 2016 - 00:01

A jómódú, lengyel nemesi származású zadjeli Slachta Kálmán és sárosi Saárossy Borbála hat lánya közül a másodikként született 1884. szeptember 18-án. A kalocsai Miasszonyunk nővérek tanárképzőjében német-francia-történelem szakos tanári diplomát szerzett. 1907-ben szülei három kisebb gyermekükkel anyagi csőd miatt Amerikába vándoroltak, de Margit nem tartott velük.

Bohém fotográfusból a nők jogi tanácsadója: Sophia Goudstikker

április 04, 2017 - 00:39

1865-ben született. Barátnőjével, Anita Augspurggal közös fotószalont nyitott, a korabeli Németországban ez volt az első, nők által vezetett komoly vállalkozás.  Münchenben  az Elvira szalon a bohémvilág találkozóhelye lett, ahol egyaránt megfordultak az értelmiség, a művészvilág és a bajor uralkodócsalád tagjai. Az üzlet mellett a nőjogi mozgalom aktív szereplője volt. 1894-ben a Verein für Fraueninteressen alapító tagja, a Verein für Frauenstimmrecht tagja volt, ő szervezte meg 1899-ben Münchenben az első nőnapot.