Corazon Aquino, a Fülöp szigetek elnöke (1933–2009)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Corazon Aquino, a Fülöp szigetek elnöke (1933–2009)

április 04, 2017 - 00:45
1985-ben nyert a választásokon, és helyreállította az országban a demokráciát.

Manilában született, az Egyesült Államokban járt egyetemre. Feleségül ment Benigno S. Aquinohoz, aki a diktátor Ferdinand Marcos elnök legnagyobb politikai ellenfele volt. Évekig száműzetésben éltek, 1983-ban visszatértek hazájukba, a repülőtéren Benigno Aquinot lemészárolták. Corazon folytatta férje ellenzéki munkáját, és az 1985-ben tartott elnökválasztáson nyert Marcos ellen. Hivatalának hat éve alatt helyreállította a lerombolt demokratikus intézményeket, új alkotmányt hoztak létre és lerakták a gazdasági fellendülés alapjait. A Time magazin 1986-ban az év emberének választotta.

Kapcsolódó tartalom

 

 

Ellen Johnson-Sirleaf libériai politikus, nőjogi aktivista (sz. 1938)

október 16, 2017 - 15:17

Monroviában született, a College of West Africa elvégzése után az Egyesült Államokban folytattta tanulmányait. Közgazdaságtanból a Colorado egyetemen, államigazgatásból a Harvardon szerzett diplomát. 1979-től két évig a Pénzügyminsztériumban dolgozott, egy katonai puccs után el kellett hagynia Libériát. Washingtonban a World Bank főtisztviselője, 1981-től Nairobiban a Citibank alelnöke volt.

Vigdis Finnbogadottir izlandi tanár, politikus (sz. 1930)

április 08, 2017 - 23:22

A világ első női államelnöke, demokratikus szavazáson választották meg. A Grenoble-i egyetemen, majd később a párizsi Sorbonne-on franciát és francia irodalmat, a koppenhágai egyetemen színháztörténetet tanult, doktori értekezését az izlandi egyetemen védte meg. Volt tanár, tolmács, idegenvezető és 1972-tól 1980-ig a Reykjavik Színház igazgatója.  1980-ban választották meg Izland vezetőjének, 1984-ben és 1988-ban újraválasztották. Létrehozója a Council of Women World Leaders nevű szervezetnek, az UNESCO jószolgálati nagykövete. 

Benazir Bhutto pakisztáni politikus (1953–2007)

április 22, 2017 - 01:47

Neves politikus családból származott, az Egyesült Államokban és Angliában járt egyetemre. 1976-ban végzett Oxfordban, hazatért, belépett apja pártjába, a Pakistan People's Party-ba és aktivan politizálni kezdett. Többször volt házi őrizetben, börtönben, száműzetésben. Az 1988-as választásokon győzött a PPP, őt választották miniszterelnöknek. 1990-ben korrupcióval vádolták, leváltották. 1993-ban ismét ő lett a miniszterelnök, 1996-ban újra megvádolták. Száműzetésbe ment, 2007 októberében visszatért, hogy a választásokon vezesse a pártját. Két hónappal később merénylet áldozata lett. 

Adelheid Popp osztrák munkásnő, feminista (1869–1939)

december 27, 2016 - 00:57

A tizenötgyerekes bécsi munkáscsaládból származó lány tízéves korában kezdett dolgozni. Az SPÖ (Sozialdemokratischen Partei Österreichs) egyik gyűlésére bátyja vitte el. A párt vezetői felfigyeltek a jó fellépésű, a nők problémáiról hatásos beszédeket tartó fiatal lányra, segítették tanulni, továbbképezni magát.

Clara Campoamor spanyol politikus, feminista (1888–1972)

február 10, 2017 - 17:17

Munkáscsaládból származott, munka mellett végezte el a madridi jogi egyetemet 1924-ben. Ügyvédi munkája mellett szociális problémák és a nőkérdés foglalkoztatta, alapítója volt az Asociación Femenina Universitaria egyesületnek. A Partido Radical (radikális párt) képviselőjeként 1931-ben bejutott a parlamentbe, ahol a törvényhozási bizottság tagjaként komoly része volt abban, hogy a nők szavazati jogot kaptak. A nők befolyásának erősítésére létrehozta a feminista Unión Republicana Femenina szervezetet.

Johanna Dohnal osztrák politikus, feminista (1939–2010)

április 04, 2017 - 01:38

1969-ben  Bécs XIV. kerületének képviselőjeként kezdte politikia karrierjét. Nevéhez fűzódik az első Frauenhaus létrehozása, mely bántalmazott nőknek adott menedéket. Több évig nőügyi miniszterként tevékenykedett. Kezdeményezésére szervezték meg az első nemzetközi konferenciát, amely a nők és gyermekek ellen elkövetett erőszakkal foglalkozott. Véleménye szerint:

Gabriela Mistral chilei költő, tanár, diplomata (1889–1957)

április 08, 2017 - 22:22

Az első latin-amerikai nő, aki irodalmi Nobel-díjat kapott (1945). Lucila Godoy y Alcayaga néven egy eldugott chilei faluban született, baszk és indián ősöktől. Tanárként komoly szerepet vállalt Chile és Mexikó oktatásügyében. Nápolyban, Madridban és Lisszabon volt chilei konzul, számtalan nemzetközi kulturális szervezet tagja, oktatott a Columbia Egyetemen és a Vassar College-ban az Egyesült Államokban. Költészetének fő témái a szerelem, halál, a vágyott, de meg nem élt anyaság és szülőföldjének szépsége. Versein kívül hazájában irodalmi díj őrzi nevét.

Bella Guérin ausztrál tanár, feminista (1858–1923)

április 09, 2017 - 15:09
Diplomája átvételéről készült rajz.

1883-ban ő volt az első nő, aki ausztrál egyetemen diplomát kapott. Tanított Ballaratban, Sydneyben, Melbournben. Az 1890-es években került kapcsolatba a női választójogi mozgalommal, amelynek lelkes támogatója lett. 1912-14 között megválasztották a Women's Political Association alelnökének. 1914-ben belépett a Labor Party-ba, a Women's League of Socialists tagja volt. Kortársai szerint szellemes, meggyőző, tanulságos előadó és vitázó volt. Meggyőződéses pacifista, ellenezte a kötelező katonai szolgálatot is, hatásos háborúellenes beszédeket tartott.  

Ludovica Hainisch-Marchet osztrák pedagógus, politikus, feminista (1901–1993)

május 04, 2017 - 00:12

Liberális felfogású családba született, apja az osztrák-magyar monarchia oktatási minisztere volt. 1923-1929 között Genfben az ENSZ jogi részlegénél titkárnőként dolgozott. 1929-től Bécsben tanult, 1933-ban szerezte meg angol-német szakos tanári diplomáját, egy középiskolában kezdett tanítani Linzben. 1934-1936 között a nemzetközi együttműködéssel, nőmozgalommal is foglalkozó Europa Echo, das Blatt für zwischenstaatliche Verständigung című folyóirat szerkesztője volt. 1938-ban Olaszországba majd Svédországba emigrált, 1949-ben tért vissza Bécsbe.

Florence Jaffray Harriman amerikai feminista, szociális munkás, diplomata (1870–1967)

május 04, 2017 - 21:55

Apja hajómágnás, férje bankár. Kivételezett helyzetét és kapcsolatait szociális problémák megoldására igyekszik felhasználni, a gyermekmunka felszámolását, a munkásnők helyzetének javítását, a nő szavazati jogát szorgalmazza. 1937-ben Franklin Roosevelt elnök norvégiai nagykövetnek nevezte ki. Norvégia német megszállása idején Svédországból szervezte az üldözöttek kimenekítését. 

Marie Baum német tanár, politikus, szociális munkás, író, feminista (1874–1964) 

március 18, 2017 - 22:57

A nőmozgalom egyik legsokoldalúbb alakja az első nők közé tartozott, akiket beválasztottak a német parlamentbe. Apja orvos, anyja ismert nőmozgalmár volt. Mivel német egyetemek nem vettek fel női hallgatókat, a zürichi egyetemen tanult, 1896-ban doktorált. Hazatérése után vegyészként dolgozott, a gyárakban tapasztalt körülmények felháborították, különösen a női-  és gyerekmunkások kizsákmányolása. 1909-től a  Deutschen Vereins für öffentliche und private Fürsorge vezetőségi tagja volt.

Grete Rehor osztrák politikus (1910–1987)

május 04, 2017 - 00:16

Bécsben született, a polgári iskola elvégzése után tanár szeretett volna lenni, de a háborús körülmények miatt nem tudta a főiskolát elvégezni. Textilgyári munkásnő lett, munka mellett esti iskolákba járt, kereskedelmi, szociálpolitikai kurzusokat végzett. A huszas évek végétől aktiv szerepet vállalt a textilmunkások szakszervezetében, az ÖVP (Österreichischen Volkspartei, osztrák néppárt) tagja lesz. Ausztriának 1966-ban lett első ízben női minisztere Grete Rehor személyében.