Mellerné Miskolczy Eugénia (1872 – ?1944)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Mellerné Miskolczy Eugénia (1872 – ?1944)

december 27, 2016 - 12:02

1872. január 14-én született. A szülei – apja, Mickolczy Adolf, 1839. június 12-án Hódmezővásárhelyen született iparos, és anyja, Weiss Laura, Budán született 1849. július 5-én - 1870-ben Budán kötöttek házasságot. Testvérei: József 1876-ben halt meg 6 évesen, Irén 1879-ben, 5 évesen. A negyedik gyerek 1879-ben született: Laura 1883-ban Budán halt meg tbc-ben, mikor Eugénia 11 éves volt.

1896. januárban Eugénia férjhez ment Meller Artúrhoz, aki a Nemzeti Bankban dolgozott felügyelőként. Négy gyermekük született: Vilmos 1896, Laura 1898, Erzsébet 1899, Rózsa 1901-ben. A család a mai Bajcsy Zsilinszky út 49-ben lakott.

1904-ben Eugénia a nek alapító tagja, a Politikai Bizottság tagja. A Nő és Társadalomban jelentek meg cikkei. Kiváló szónok volt, előadásait az Óbudai Demokratikus Körben, és Erdélyben tartotta. 1913-ban a budapesti Nők Választójogi 7. világkongresszusának szervezőbizottságának tagja. 1915-ben, a Társadalomtudományi Társaságban tartott előadást a nőkérdésről. 1916-ban betiltott feminista kongresszuson „az el nem mondott beszédeket” mondta el. 1918-ban a Nemzeti Tanács tagja a Feministák részéről. 1926-ban Párizsban járt a magyar delegáció tagjaként a békekongresszuson. A Szociáldemokrata Párt tagja. 1932-ben a Sallai és Fürst Sándor kivégzése ellen tiltakozó röplap szerzője. 1944-ben a német megszállás után letartóztatták és eltűnt. 1946-ban a Köztársasági elnök posztumusz a Szabadság Érdemérem ezüst fokozatával tüntette ki.

Lásd még:  

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Pikler Blanka könyvtáros, feminista (1883–1957)

december 27, 2016 - 20:21

A budapesti bölcsészkar hallgatójaként ismerkedett meg a nőmozgalommal, egy ideig a Feministák Egyesületének könyvárosa, majd titkára volt. Az egyetem elvégzése után a Fővárosi Könyvtár dolgozója, Szabó Ervin munkatársa. A Tanácsköztársaság alatti szerepvállalása miatt bebörtönözték, állásából elbocsátották, bibliográfiák és katalógusok készítéséből tartotta fenn magát. 1945 után a Kossuth Könyvkiadónál lektorként dolgozott. 

„Nekem ne mondd, hogy nők nem lehetnek hősök” - Csiu Csin kínai író, forradalmár, feminista (1875–1907)

november 17, 2016 - 18:06

Zhejiangban született, jómódú családba - 1875-ben, amikor még a lánygyerekek lábát elkötötték. Tanult irodalmat és művészeteket, harcművészetet, jól lovagolt. 1894-ben a tradíciók szerint apja férjhez adta egy befolyásos tisztviselőhöz, két gyermekük született.

A házasság rosszul sikerült, így Csin a családját elhagyva Japánba utazott tanulni, ahol megismerkedett a forradalmi eszmékkel és a feminizmussal. (A lábáról is állítólag ekkor vette le a kötést, más források szerint már hamarabb.) Feminista cikkei és több verse megjelent a Bai Hua Wen című lapban.

Berty Albrecht francia ellenálló, feminista (1893–1943)

február 15, 2017 - 00:00

Marseille-ben született, ápolónőnek tanult, az első világháború alatt hadikórházakban dolgozott. 1919-ben házasságott kötött egy holland bankárral, akivel Londonban éltek. 1931-ben Párizsba ment, ahol bekapcsolódott a Ligue des droits de l'homme szervezet munkájába. Le Problème Sexuel  címmel feminista újságot alapított, amely kiállt a fogamzásgátlás és a terhességmegszakítás engedélyezéséért. A háború kitörésekor csatlakozott az ellenállási mozgalomhoz, melynek egyik meghatározó alakja lett. 1942-ben letartóztatták, de sikerült megszöknie.